A jelenleg futó csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság döntése, így idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai – közölte a szaktárca. A bizottság döntése szerint azonban a jövőben azok az intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, nem kaphatnak az Erasmus+ keretprogram pályázatából. Lapunknak reagált a döntésre a Mathias Corvinus Collegium.
A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium hétfőn. Mint írták, az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti.
A Csák János által vezetett minisztérium azt is hozzátette, hogy Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig van idő, addig a kormány folyamatosan egyeztetni fog az érintettekkel.
Hétfőn derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat. Az indoklás szerint az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.
Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.
Az MCC nem érintett, de védi a kormányt
A Matthias Corvinus Collegium (MCC) nem részese sem az Erasmus+, sem a Horizont Európa programoknak, mert tehetséggondozó programokat, köztük posztgraduális képzéseket szervez, így nem érinti az Európai Bizottságnak a hazai alapítványi egyetemeket érintő korlátozása. Széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerünkön keresztül eddig is, és a jövőben is nemzetközi képzést tudunk biztosítani a minket választóknak – mondta a Magyar Hangnak az MCC kommunikációs igazgatója. Erdei Krisztián hozzátette, nem tartja indokoltnak, illetve elítéli, hogy politikai, valamint ideológiai alapon szülessenek döntések hazánkkal, a magyar oktatással kapcsolatos ügyekben.
Az ellenzék sem maradt szótlan
A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján arról beszélt, pártjuk törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában. Arató Gergely szerint az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány „politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta” az állami egyetemeket.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közleményében azt írta: arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. A politikus szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát – a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze –, a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.
Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban. A közleményben hangsúlyozták, hogy a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat a két uniós programból. Egyúttal a párt kezdeményezte, hogy a fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alakítsanak ki.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kérte, ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibája miatt. A politikus azonnali tárgyalásokat is követelt, hogy az alapítványi fenntartású intézmények mielőbb visszakerüljenek állami fenntartásba.
