„Nem lehet azt mondani, hogy a cigány mind rossz, a magyar meg mind jó”

„Nem lehet azt mondani, hogy a cigány mind rossz, a magyar meg mind jó”

Az Elfogadás sütöde Monoron (Fotó: Magyar Hang / Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az első piaci napon olyan asztalt kaptak, ahová odasütött a nap, megolvadt a csokimáz a süteményeken. Hónapokig csak mustrálgatták őket, senki nem vett semmit, sírva mentek haza. Aztán lassacskán megtört a jég. Az Elfogadás sütöde termékeit, a roma asszonyok házi süteményeit ma már szétkapkodják – és az, hogy a telepi nők a városi piacon árulnak, felülír sok megcsontosodott előítéletet.

Részletek a Magyar Hang december 20-i (2019/51-52.) számában megjelenő riportunkból!

A tizennyolcezres Monor egyik szegregátuma a tabáni városrészben lévő cigánytelep. A telepen 520 ember, 130 család él, a lakosok fele gyerek, a hatvan fölöttiek száma mindössze hat-nyolc fő. (...) Juhász Kata szociális munkás fejéből pattant ki a sütöde ötlete, mégpedig akkor, amikor az asszonyok váltig állították, hogy a sütés a cigányoknál ősi tudás, nem cigány asszony az, aki nem tud sütni.

(...)

Az Elfogadás sütöde Monoron (Fotó: Magyar Hang / Végh László)

Újváriné, Kati sok egyéb mellett a pogácsák nagy varázslója, alapos, pepecselős. Ő volt az egyik, akire a kezdetekkor a vállalkozás épült. Szakácskönyvet nem használ, minden receptet fejben őriz, de most már néha le is írja, mert kezd felejteni. Egy hivatásos cukrász egyszer azt mondta Kati zserbójára: ilyet ő sem tudna csinálni. Amikor rákérdezek, mi a zserbó titka, Kati azt feleli: a szíve.

(...)

„Komolyan gettót akarnak, cigányrezervátumot?" | Magyar Hang

Jolika sokat próbált, ütésálló teremtés, de a sütöde kezdeti szárnypróbálgatásai benne is mély nyomot hagytak. – Amikor először kiálltam a piacra, sírni tudtam volna az idegtől. Itt nem ugyanazzal a szemmel nézik a cigányt, mint a magyart, még most is van, aki a láttunkra fintorog. Pedig először az embert kéne megismerni, utána ítélkezni. Mert könnyű rásütni a cigányra, hogy ingyenélő, lop, piszkos, trehány. Biztos ilyen is van. De nem lehet azt mondani, hogy a cigány mind rossz, a magyar meg mind jó.

Teljes riportunkat elolvashatja ünnepi számunkban.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban?Itt megnézheti!