A kabinet tervei szerint idén szeptembertől indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének a bevezetése a köznevelési intézményekben, a felkészülési időszak viszont már most februárban kezdetét veszi – derül ki az értékelési rendszer koncepciójának újabb verziójából, amelyet a Népszava szerzett meg.
Januárban látott napvilágot a Belügyminisztérium (BM) által készített tervezet, amely szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményeket érnek el, levonhatnak illetményeikből.
A koncepció újabb változata már „mérföldköveket” is tartalmaz a bevezetést illetően: első lépésként egy kipróbálási időszak jön a mostani félévben körülbelül 40-50 intézmény bevonásával. Februárban kezdődik az új rendszer bemutatása az érintett intézményekben, valamint a személyes teljesítménycélok meghatározása is a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig. A koncepcióban most arra is kitért a BM, hogy „pénzügyi következménye” (vagyis jutalmazás vagy bérlevonás) a következő tanévben még ne legyen az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptemberétől induló értékelési időszaktól javasolják.
A koncepció korábbi változata szerint egy tantestületben a legjobban teljesítő 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést (pozitív „béreltérítést”), akik viszont az alsó 20 százalékba kerülnek, tőlük pénzt is levonhatnak. Az újabb változatban ezen módosítottak, átlag felett azok teljesítenek, akik a legjobb 25 százalékba, átlag alatt pedig azok, akik az alsó 25 százalékba kerülnek. A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük (30 pont), valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket (70 pont). Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem.
A Népszava cikke szerint a koncepcióban általános elvárásokat is megfogalmaztak a tanárokkal, igazgatókkal szemben, ám a korábbihoz képest ezen is finomítottak, például már nincs benne a szövegben, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát.
A fenntartónak való megfelelési kényszer azonban nem tűnt el teljesen, a tervezet új változatában már az szerepel, hogy az intézményvezető teljesítménycéljainak kell illeszkednie a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.
A lap felidézi, a pedagógus szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új teljesítményértékelő rendszer mostani formában történő bevezetése ellen, szerintük az, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el, amiből majd az átlag felett teljesítőket jutalmazzák, feszültségeket okozhat a tantestületekben, egymás ellen fordíthatja a pedagógusokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés. A szakszervezetek közölték, ennek előkészítésében sem vettek részt, a kormánytól csak a kész koncepciót kapták meg, amely „egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet másfél éve megfogalmazott követeléseit”.
