A kormány ígéretet tett az Európai Bizottságnak, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez – vette észre a Portfolio Magyarország helyreállítási tervének nyilvánosságra került európai bizottsági elemzéséből. A dokumentumból részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt.
Az Európai Bizottság a friss döntéseinek megalapozása érdekében részletesen kiértékelte Magyarország helyreállítási tervét, és az erről megjelent uniós dokumentum többek között megállapítja, hogy „a magyar népesség elöregedése és az államadósság Covid19-válság alatti növekedése fokozta a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat” – írja a portál. Az értékelés azt is megállapította, hogy „az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az előrejelzések szerint növelni fogják a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket. Ezen intézkedések közé tartozik a nyugdíjra jogosító jövedelem és a nyugdíjak felső határának eltörlése, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, amely növeli a magas keresetűek nyugdíjra jogosító jövedelmét. Ugyanakkor a nyugdíjminimum 2008 óta nominálisan változatlan maradt, ami azok helyzetét érinti, akiknek pályafutásuk alatt nem volt folyamatos munkaviszonyuk és akik alacsony átlagkeresettel rendelkeztek."
A bizottság szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százalék fölé emelkednek, ami hosszútávon magas fenntarthatósági kockázatokat jelez. A Magyarország által benyújtott helyreállítási terv kilenc komponensből áll és ennek első pontja a demográfia, valamint köznevelés témája, mely elem – ahogy a bizottsági anyag is fogalmaz – „magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”.
„A reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése mellett. A reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat és egyéb parametrikus változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe" – olvasható a dokumentumban.
A reform részeként nemzetközi és független szakértőknek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjeszteniük, többek között, de nem kizárólagosan a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítva, többek között a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzésével és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálásával, miközben a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezeli. Ezt a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságának biztosítását is vizsgáló nyilvános jelentést pedig már 2023. negyedik negyedévére el kell készíteni.
A kormány 2025. március 31-i határidővel vállalta a reform végrehajtását.
