Veszprémben egy nappal korábban kellett volna jönnünk – kezdte október 23-ai ünnepi beszédét Orbán Viktor Veszprémben. A veszprémiek ugyanis nem vártak a pestiekre, forradalmi szervezeteiket egy nappal korábban megalakították, előbb ébredtek. Veszprém már csak ilyen, szeret a dolgok elébe menni, mondta a kormányfő. Így volt ezer éve is, ezért is lehetett első királynénk, Gizella otthona is a veszprémi vár.
Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, mondta a kormányfő, és mindegyik a része szerinte a mi ’56-unknak. Ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő szerinte, de hiba is, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényre, a fővárosra korlátozza. Egy egész nemzet állt a vérpadon, Veszprém hős mártírjának, Brusznyai Árpádnak a története pedig a legmegrendítőbbek és legtanulságosabbak közül való szerinte. A kormányfő ismertette is Brusznyai életútját, úgy fogalmazva: tudta, hogy ha nekünk lapot oszt a történelem, azt fel kell vennünk.
Orbán Viktor beszéde Veszprémben (Forrás: Mediaklikk)
Nem artikulálatlan üvöltés, nem is a szabadságvány zabolátlan kitörése volt a forradalom Orbán szerint, hanem józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat. Brusznyait sem azért ölték meg, mert bűnös volt, hanem mert ártatlan. Sorsa igazi magyar sors. A magyar lovagias nép Orbán szerint, néha az észszerűség rovására az. Ezért is, úgy látja, néha azok törnek ellenünk, akiket védtünk. Ma is elsőként védtük szerinte Európát a migrációtól, és békét javasoltunk háború helyett. Ma pedig szerinte attól akarjuk visszatartani Európa népeit, hogy vakon gyalogoljunk bele a háborúba. Gáncsot, támadást, baráti tüzet kapunk csak ezért, borongott a miniszterelnök. Nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik maguknak, amit főztek – tette hozzá.
A gimnázium alatt sosem hallották Tóth Ilona vagy Brusznyai nevét, az őket halálra ítélő, emléküket titkosítóként viszont igen. A bűnnek viszont szerinte hosszú az árnyéka, és ennek hetedíziglen sem látni a végét. A gyilkosoké a megvetés és felejtés, Brusznyaié viszont az emlékezet. Dicsőség ’56 hőseinek, mondta Orbán, mire nagy tapsot kapott.
A hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban – jelentette ki. Október 23-át Veszprémben is november 4-e kötötte, Brusznyai életfogytiglani ítélete után pedig a megyei párttitkár kér súlyosbítást. 1956 viszont győzött 1990-ben, ők pedig, akik a politikai csatákat vívták a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen, jól emlékeznek: 1956 emléke nélkül nem győzhettek volna. Az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és ott végzi majd, ahol ’56 szelleme szerint végeznie kell – fogalmazott. Harminc év kényszerű hallgatás szerinte nem egyenlő a megbocsátással, és a történelmi számlát előbb-utóbb meg kell fizetni. A király meztelen, fogalmazott, és nem kerülheti el az emberek ítéletét, amelyet szabad és demokratikus választáson mondtak ki. Harminc évvel később is tart a vita, hogy az erélytelenséget látó magyaroknak igazuk volt-e. Nem volt polgárháború, egyetlen életet sem vesztettünk, és elkerültük Magyarország gazdasági-politikai összeomlását – fogalmazott a kormányfő. Harminchárom év alatt egyszer sem kellett előre hozott választást tartani, és mi vagyunk a legbiztonságosabb, legstabilabb pont szerinte Európában.
Visszacsatlakoztunk az európai népek közössége, ez is része szerinte a történelmi elégtételnek. A hely viszont, úgy látja, nem az, ahonnan kiszakítottak bennünket, és egyre kevésbé az. Mást értünk szerinte szabadság alatt, és különbözőképpen képzeljük el a szabadságot. Úgy látja, mintha a nyugatiak számára a szabadság menekülést jelentene: változtasd meg, aminek születtél, nődd ki a múltadat, válts nemet és nemzetet, válts identitást. Cseréld ki az összes alkatrészedet, rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel – fogalmazott. Magyarországon viszont, úgy érzi, az ellenkezőjére vágytunk. A gondolatot, hogy ne legyen férfi, ne legyen magyar és keresztény, olyannak tartja, mintha a szívünket tépnék ki. Az légy, aki vagy, apádnak és anyádnak vagy a gyermeke, férjednek és feleségednek a társa – jelentette ki. Erről sem 1956-ban, sem 1990-ben, sem 2023-ban sem Moszkva, sem Brüsszel kedvéért nem vagyunk hajlandóak lemondani, mondta.
A magyar ember számára a szabadság nem olyan, amit vállalhat, hanem olyasmi, amit védeni kell – folytatta beszédét Orbán. A magyar nemzet életstratégiája lényegének azt tartja, hogy minden megszálló hatalom sírjánál ott állunk. A mai világban is lát olyasféle dolgokat, amelyek a szovjet időkre emlékeztetik. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva, mondta, mert Moszkva tragédia volt, de Brüsszel rosszul sikerült, kortárs paródia. Akkor úgy kellett táncolni, ahogy Moszkva fütyül, de Brüsszel fütyülhet, akkor sem kell táncolnunk, ha nem akarunk. Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról, ugyanoda és ugyanazokhoz – mondta, a jogállamisági eljárást is az egykori moszkvai intézkedésekhez hasonlítva. Moszkva javíthatatlan volt szerinte, Brüsszel viszont még megjavítható, Veszprém mint Európai Kulturális Fővárosa is mutatja, hogy él még, lélegzik az unió. Lesznek még választások, ott másként lehet dönteni – adta ki a kormányfő.
Az ’56-osok akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába, mondta. Olyasmit kell adnunk a világnak, amit csak mi adhatunk, Veszprém ebben jól áll, éppen ezt teszi – fogalmazott. Veszprém ma megmutatja egész Európának, milyen is a kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar. A megmaradás legfontosabb törvényének Orbán azt tartja, hogy a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, a Jóisten mindenekfelett, Magyarország mindenekelőtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok – zárta beszédét a miniszterelnök.
A megyeszékhelyen nemcsak hívei várták a kormányfőt, a Momentum is a városban tiltakozik. A párt egyébként már reggel, a Karmelita előtt elkezdte az akciózást. A kormányfő a veszprémi várban, a Szentháromság téren szólal fel, a sajtót idén nem engedik be sem a beszédre, sem a rendezvény miatt felállított kerítés mögé.
