Késő éjszakáig gyúrtuk egymást – mondta a csütörtökön kezdődött uniós csúcsról Orbán Viktor Brüsszelben a Kossuth rádiónak adott interjújában. Szerinte kiderült, miután „megforgattuk a bürokratákat", hogy „jönnek a brüsszeli pénznyelők”, és azt akarják, hogy a tagállamok dobjanak össze még százmillió eurót. Ennek két nagyobb tétele van: Ukrajna támogatása és a migráció. Előbbivel kapcsolatban azt akarják, hogy hosszú évekre kötelezzék el magukat Ukrajnának, utóbbi kapcsán pedig külső határvédelemre, továbbá a bejutott migránsok szétosztására, migránstáborok létrehozására fordítanák a pénzt. Továbbá még béremelést is akarnak a „brüsszeli bürokraták”. Orbán szerint ezek miatt végül az előterjesztést visszadobták, hogy a Bizottság „jöjjön elő egy komolyabb javaslattal”.
Szélviharok és kalózhajók = nemzeti konzultáció
Ukrajnával kapcsolatban kifejtette: „Semmilyen indokát nem látom annak, hogy pénzt küldjünk Ukrajnába, olyan pénzt, amit a magyar adófizetők fizettek be a költségvetésbe”. Szerinte a humanitárius segítségnyújtásnak lehetnek közös költségei, de akármit is csinálnak, mielőtt a pénzt elküldik, kell, hogy hogy legyen világos stratégia arra nézve, mit akarnak elérni. Ugyanis szerinte a legnagyobb baj az, hogy az a stratégia, amivel belementek „és bennünket is magával vittek ebbe a háborúba a brüsszeliek”, megbukott. Úgy látja, az volt a terv, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, hogy Ukrajna válaszoljon erre fegyveresen, vállaljon egy nyílt, honvédő háborút, mi erre biztassuk őket. Orbán úgy vélte, amíg ez reális forgatókönyv lehetett, addig lehetett beszélni a pénz küldéséről, de ez a stratégia megbukott. – Az ukránok a fronton nem fognak győzni – mondta hozzátéve, ezt minden szakértő mondja, de a politikusok nem merik beismerni. – Mi magyarok az első pillanattól azt képviseltük, hogy ez eleve nem jó stratégia, de ezt nem tudtuk megakadályozni – jelentette ki. Úgy vélte, most kínos kimondani, hogy emberek, rossz döntést hoztunk, az oroszok nem fognak veszíteni és szó sincs arról, hogy az orosz elnök megbukna Moszkvában. Ilyenkor meg kell állni, és azt mondani, az A terv megbukott, kell egy B terv. Szerinte nemcsak pénzügyi, hanem vezetői probléma is van Brüsszelben, ezért kell változtatás a jövő évi EP-választáson. Lehet béke időben ezek jó vezetők lennének, de „mikor szélviharok és kalózhajók” vannak, ezekkel a vezetőkkel nem tud jól működni az unió.
Szerinte újabb nemzeti konzultáció kell, most is van 10-11 komoly kérdés, és lehetőséget kell adni az embereknek, hogy elmondják a véleményüket, ez magabiztosságot ad a kormánynak akkor is, ha orkánszerű ellenszélben is be tudja navigálni Magyarország hajóját a kikötőbe.
Később arról is beszélt, Brüsszelben azt gondolták, a migránsok gyúrhatóak, alakítható személyiségük, de minden embernek van kultúrája, múltja. Ő személy szerint az iszlámot nagy kulturális teljesítménynek tartja, csak az a kérdés, miért kell ezt idehozni, mikor mi egy másik kultúrában felnőtt világ vagyunk, ki az, aki garantálja, hogy a két világ együttéléséből nem lesz konfliktus.
„Ezt a komcsi propagandát nem szívesen látnám”
Múlt heti pekingi útja kapcsán Orbán úgy fogalmazott: „én egy antikommunista diák, lázadó mozgalomból jövök, nehezem mondom, hogy bármi jó is volt a kommunizmusban”, „de néha az ember talál ezt-azt, ilyen a Kína kapcsolat”. 1990 után kiemelten jó kínai-magyar kapcsolat maradt ránk, Medgyessy Péter is teljesen ésszerű, sikeres Kína-politikát vitt. Ez a jó kapcsolat óriási lehetőség, ha le tudjuk fordítani a gazdaság nyelvére. A zöldenergiát szélből, napból kell előállítani, ebben a kínaiak nagyon jók, de ezeket el kell tárolni. A megtermelt zöldenergia eltárolására alkalmasak az akkumulátorok, de ez gyermekded dolog ahhoz képest, ami Kínában van, ott hatalmas épületek tárolják ezeket. Kína ma élen jár a zöldenergiában. Szerinte ha egy új technológiába kellően korán kapcsolódik be az ország, sokat tud a fejlődési hátrányából ledolgozni, ez a kínaiakkal való együttműködés vezérfonala.
A csok plusz mögött az a megfontolás áll: ha van gyerek van jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő. – Minden gyerek mindenkinek a magánügye, de ahogy a szociológusok szokták mondani, azért közjószág is, mert ha nincs gyerek, az egész országgal lesz baj – fejtette ki. Leszögezte, nem dolguk meggyőzni az embereket a gyerekvállalásról, „ezt a komcsi propagandát nem szívesen látnám”, hanem azt kell mondani az embereknek, hogy ha akarnak gyereket, de akadályokba ütköznek, segítenek nekik. Például segíteni akar a kormány abban, hogy legyen hol lakni. A falusi csok szerinte korábban jól ment és most is jól megy, de a városi csok iránti érdeklődés leesett, „az emberek bejelentették az unalmast”. A kormányban így éve dolgoznak azon, hogy új csok legyen, ami viszont elég vonzó. – Érdemes az országnak számolgatnia, hogy hogy éri meg, hogy 1-2-3 gyermek esetén komoly segítséget fognak kapni az önálló otthon megteremtéséhez – tette hozzá.
