Petíciót indított a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) annak érdekében, hogy a Magyar Rádió hajdani területén, a Nemzeti Múzeum mögött egy modern, a mai kor szemléletének megfelelő fejlesztés valósuljon meg, ne pedig az a véleményük szerint túlépített koncepció, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának terve képvisel. Ez az értékes ingatlanállomány, amely már évek óta keresi az új funkcióját, egy 2020-as kormányrendelettel került az egyetem tulajdonába, a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe. A tervek szerint az oktatási intézmény a piliscsabai campust elhagyva a Nemzeti Múzeum mögé költözik, jelentős bontásokat és túlzott beépítést végrehajtva a területen. A jelenlegi tervek a CaPE szerint generációk számára betonoznának be egy korszerűtlen állapotot, mely messze nem éri el a nemzetközi irányelvek szerint szükséges városi zöldfelületi mutatót. Ráadásul az ilyen beruházásoknál elengedhetetlen társadalmi egyeztetések is elmaradtak.
A civilek nem a terület oktatási célú felhasználását nehezményezik, hanem azt, hogy számos olyan funkciót is a területre telepítenének a tervezők, melyek számára máshol is lehetne helyet találni. Mint megfogalmazták: a beruházási program és az az alapján készülő tervek sokkal több funkciót próbálnak a területre erőltetni, mint amit az képes befogadni. Ráadásul ezek a tervek nem a meglévő adottságokhoz igazodnak, hanem jelentős bontásokat követően hatalmas új épületeket húznának fel. Több szakmai és civil szervezet is szót emelt a védendő történeti, technikatörténeti épületek megóvása érdekében, ezek a vélemények egyelőre csak érintőlegesen lettek figyelembe véve a tervezés során. Pedig olyan ikonikus épületek is vannak a lebontásra ítéltek között, mint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete, amely 1956-os történelmi emlékhely, és amelyből csak a homlokzat maradna meg a terület átépítése után.
Perényi László építész és Márkus Ferenc építőmérnök a CaPE részéről lapunknak arról beszéltek, hogy a Magyar Rádió hajdani területének újragondolása történelmi lehetőség, mivel Budapest zöld fejlesztésének enged teret. Kár lenne ezt elszalasztani. A civilek szerint a városnak nagy szüksége van újabb parkok, zöldfelületek kialakítására. Erre pedig most lehetőség adódhat. A Magyar Rádió területén ugyanis korábban kertek virultak a történelmi palotaépületek között. A 20. század második felében aztán a Magyar Rádió növekvő területigényei miatt egyre több épület nőtt ki a korábbi zöldterületek helyén, a nem beépített részek pedig parkolóként funkcionáltak és le lettek burkolva. A szakemberek szerint más dolgunk nem is lenne, mint a túlépítést megszüntetni, feltörni a betont és parkosítani, a megtartandó épületeket pedig olyan funkciókkal megtölteni, amelyek kihasználják a meglévő adottságokat. A CaPE javaslata rövid idő alatt racionális költséggel megvalósítható, hosszútávon gazdaságosan fenntartható városrészt eredményez, amelyért a következő generációk is hálásak lesznek.
A CaPE tagjai korábban már az Építészfórum című szakmai oldalon ismertették véleményüket és alternatív javaslatukat a területre vonatkozóan, továbbá szakmai egyeztetést kezdeményeznek. Az érintett állami intézményekkel a civilek több találkozót is tartottak, melyeken kifejthették az álláspontjukat, ám ezek felemás eredménnyel, komoly ígéretek nélkül zárultak. A civilek álláspontja ezért változatlan: arra kérik a beruházót, hogy a használható épületeknek találjon megfelelő funkciót, a valóban bontandó épületek helyén pedig létesítsen parkot. Véleményük szerint új épületek felhúzása a régi palotakertek területén egyáltalán nem indokolt.
A CaPE nemrégiben a SzabadAHang oldalon petíciót indított az ügyben, melyet ITT lehet aláírni.
