Magyarország a békét sürgeti mindig az ukrán-orosz háborúban: fegyverszünetet kell kötni, majd tárgyalni a békéről – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az One America News Network (OANN) nevű tévécsatornának – amely szívesen ad teret például összeesküvés-elméleteknek – adott interjúban, amelyet vasárnap tett közzé a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország a háború hatásait nagyon közvetlenül, lényegében azonnal érzi, és igen súlyosan. Megemlítette, hogy „már egymillió menekültet fogadtunk Ukrajnából”, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a menekültek egy része továbbment. Akik Magyarországon maradtak, azoknak egyenlő hozzáférést biztosítanak az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, 1200 iskola és óvoda vett fel menekült gyerekeket, diákokat. – Továbbá közvetlen támogatást nyújtunk azoknak a munkáltatóknak, amelyek menekülteket alkalmaznak – mondta el a tárcavezető.
Eközben Európa energiaellátása súlyos válságba került; „őrülten megugrottak az árak” – fogalmazott, ismertetve, tavaly Magyarország 7 milliárd eurót fizetett az energiaimportért, idén 19 milliárdot, jövőre pedig ez 29 milliárd euróra rúghat. Ez két év alatt négyszeres növekedést jelent – mondta el Szijjártó Péter. Arról viszont nem tett említést a tárcavezető, hogy – amint arra a DK árnyékkormánya sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet – az egy évvel ezelőtt még megawattóránként 310 euróért adott gáz világpiaci ára mostanra már 30 euró alá is bement, vagyis jelenleg tizedannyiba kerül a gáz, mint a rezsipánik elején. Ráadásul itt nem az orosz, hanem a nyugati gázról van szó, amely most olcsóbb, de az Orbán-kormány csak orosz gázt venne.
Szijjártó szerint a háborúról szóló európai vita alapján nagyon korlátozottan van remény a békére, mert mindenki a háború és az eszkaláció hangján beszél. „Legutóbb, amikor az Európai Unió (EU) 27 külügyminiszterének találkozója volt, én voltam az egyetlen, aki a béke szót használta” – jegyezte meg a miniszter. Mint rámutatott arra, a súlyos energiaválság különösen azokat sújtja, akik sok energiát importálnak. Magyarország ezek közé tartozik, ezért próbálja elkerülni, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket terjesszen elő, amelyekkel csökken a gáz vagy az olaj mennyisége az európai piacon, és amelyekkel nő az ár. Ezért Magyarország határozottan ellenez olyan elképzeléseket, mint az ársapka és a hasonló korlátozások – jelentette ki.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „mi határozottan elítéljük a háborút, de mi a szomszédban vagyunk. Tehát nem egy óceánnyira vagyunk, és nukleáris szuperhatalom sem vagyunk. Egy szárazföldi, közepes ország vagyunk a háború közvetlen szomszédjában. Tehát számunkra mindig rossz a hír, amikor a világon bárhol, például Washingtonban olyan döntéseket hoztak, amelyek a háború további eszkalálódásának kockázatát hordozzák” – mondta. Hozzátette, megérti, hogy Washingtonból másképp néz ki a dolog, hiszen messze van, de a szomszédból nézve ez a helyzet nagyon veszélyes.
Szijjártó Péter kitért azokra a kritikákra is, amelyek amiatt érik a magyar kormányt, mert még mindig tartja a kapcsolatot az oroszokkal. „Nos, mi azért beszélünk az oroszokkal, mert Oroszország a valóság. Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd. Ha elvágjuk a kommunikációs vonalakat, akkor gyakorlatilag feladjuk a béke reményét” – hangsúlyozta.
A tárcavezető a kormányzati narratívának megfelelően újra felemlegette, hogy az EU által bevezetett szankciók lényegében teljesen kudarcot vallanak, a nyersanyagárak kilőttek, az élelmiszerárak az „egekben vannak”.
Szijjártó Péter beszélt arról is, van egy sejtésük, amit nem tud bizonyítani, de ha az amerikai elnökválasztás 2020-ban másképp alakult volna, akkor ez a háború talán nem tört volna ki. Ha Nyugaton is vannak vagy lesznek erős vezetők, akik tudnak beszélni az orosz elnökkel a háború befejezéséről és a békéről, akkor az sokkal jobb helyzetet jelentene a mostanihoz képest. „Ha Donald Trump megnyerte volna a választásokat 2020 novemberében, akkor szerintem a háború nem tört volna ki” – mondta.
Szijjártó Péter elmondta, a NATO-tagállamok vagy fegyvereket szállítanak vagy csapatokat képeznek ki, Magyarország azonban egyiket sem teszi. Lényegében Magyarország az egyetlen NATO-tagállam és azon kevés európai országok egyike, amelyek úgy döntöttek, hogy nem szállítanak fegyvereket – fűzte hozzá. Sőt, Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem vesz részt az EU által az ukrán csapatoknak felajánlott képzési programban sem.
Kitért arra is, hamarosan lesz egy G20-csúcstalálkozó, és lehetőség van arra, hogy az orosz és az amerikai elnök is személyesen ott legyen. Ha ott lesznek, akkor nagyon bonyolult lenne mindkettőjük számára, hogy megmagyarázzák a világ nyilvánosságának: mégis miért nem találkoznak. „Megértem, hogy fontos a protokoll, és megmutatni, ki az erősebb, de egy helyen lenni és nem találkozni, azt nagyon nehéz lenne megmagyarázniuk, mert emberek halnak meg, menekülnek el az otthonaikból, Ukrajnát lerombolják, az európai gazdaság pedig szenved” – mondta Szijjártó Péter.
