A keddi Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács (CSÉT) ülésének fényében dől el, hogy megtartják-e a buszvezetők a kétnapos sztrájkjukat január 28-án és 29-én. Erről Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke beszélt lapunknak. Ez az az ülés, amelyen a munkavállalókat képviselő szakszervezetek a MÁV-Volán-csoport vezérigazgatójával tárgyalnak az építési miniszter által bejelentett havi 70 ezer forintos béremelési ajánlatról. Az álláspontok közeledni látszanak: a legradikálisabb és újabb sztrájkot kilátásba helyező SZAKSZ valamelyest engedett korábbi követeléséből – „de elmentek a falig” – , a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) pedig korrekcióval elfogadná az ajánlatot.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet engedett a korábbi, 112 500 forint/hó/fő bérkövetelésből, már 90 000 forint/hó béremelést szeretnének minden dolgozónak kiharcolni. Dobi István elnök azt mondta, hogy a szakszervezet „ezzel elment a falig”, a sztrájk kilátásba helyezésével nyomatékot adnak a követelésüknek. Ha a követelésük csökkentéséről szóló gesztus viszonzatlan marad, megtartják a január 28-ra és 29-re meghirdetett munkabeszüntetést, amelyet az előzetes felmérésük szerint egyébként a dolgozók 60-70 százaléka támogathat. A részvételi hajlandóságot felmérő kérdőívet több mint kétszer annyian – 5978-an – írták alá, mint amekkora a szakszervezet tagsága, vagyis a tagságukhoz nem tartozó munkavállalók is készek a mukabeszüntetésre.
A szakszervezeti vezető kérdésünkre azt mondta, ezúttal nem számít rá, hogy a munkáltató bíróságon támadná meg a sztrájkfelhívásukat. Azért nem várható ez – folytatta –, mert a bíróság vélhetően ugyanazt mondaná, mint decemberben: vagyis hogy jogszerű a munkabeszüntetés.
Az ügyben kerestük a MÁV–Volán-csoportot, egyebek mellett arról érdeklődve, miként értékelik a SZAKSZ kilátásba helyezett újabb sztrájkját és az érdekképviselet bérkövetelést illető visszalépését; illetve hogy milyen ajánlattal készülnek a CSÉT-ülésre. Emellett megkérdeztük, hogy látnak-e jogalapot arra, hogy bíróságon támadják meg a SZAKSZ sztrájkfelhívását. A társaság azt közölte lapunkkal, hogy „a MÁV-Volán-csoport az illetékes érdekképviseletekkel január 23-án folytatja a 2024-re vonatkozó bértárgyalásokat. A Volánbusz továbbra is elkötelezett a jövő évi bérekről való megegyezés iránt, társaságunk – annak ellenére, hogy a 2023. decemberi és az esetleges további sztrájkok ezt a folyamatot sokkal inkább gátolták-gátolják, mint segítik – mielőbb szeretné lezárni a 2024-es bértárgyalásokat, és megkötni a bérmegállapodást” – írták.
A kilátásba helyezett sztrájkra vonatkozó elégséges szolgáltatásról, vagyis a sztrájkmentrendről a Volán-csoport nem közölt információkat. Erről a kérdésről Dobi István azt mondta: ha sztrájkra kerül sor, az elégséges szolgáltatásról még lesz tárgyalás a munkáltatóval. Ugyanakkor annak alapja a decemberi sztrájk idején érvényben lévő sztrájkmenetrend lehet: vagyis az utasok nagyjából azokra a járatokra számíthatnak, mint december 10-én és 11-én, hiszen az is vasárnapot és hétfőt érintett. – A vasárnapi sztrájknap azért fontos, mert az elégséges szolgáltatást óránkénti bontásban kell biztosítani, a következő 24 órában folytatott munkabeszüntetést pedig napi bontásban – mutatott rá Dobi István. Mint arról korábban beszámoltunk, a decemberi sztrájkmenetrendben vasárnap a járatok 20 százaléka esett ki, a hétfői munkanapon pedig a járatoknak közel a fele (45 százaléka) nem járt.
Múlt heti fejlemény, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter a CSÉT múlt keddi ülésén hároméves bérfejlesztési ajánlattal állt elő. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló tárca vezetője a MÁV-Volán csoport dolgozói számára három évre legalább 25 százalékos, ezen belül 2024-ben legalább havi 70 ezer forintos egységes béremelésre tett ajánlatot.
Ez 20 ezer forinttal alacsonyabb a SZAKSZ által követelt bérfejlesztés összegénél. A Volánbusznál működő másik nagy szakszervezet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) szerdán tudatta, hogy a hároméves megállapodást nem támogatják. Ugyanakkor elfogadhatónak tartják a miniszter minimum 70 000 forintos bérfejlesztési ajánlatát, abban az esetben, ha mellé 15 százalékos érték kerül az egy évre szóló megállapodásba (vagyis az eredeti bérigénynek megfelelően 15 százalék, de minimum 70 000 forint) – írta Baranyai Zoltán elnök a KKSZ közösségi oldalán.
A SZAKSZ viszont azért nem támogatja a KKSZ 15 százalékos béremelésről szóló javaslatát és azért kér 90 000 forintos fix összegű alapbéremelést, mert álláspontjuk szerint ezzel az alacsonyabb keresetű munkavállalók bérét lehetne a magasabb keresetűek béréhez közelíteni. Dobi István azt írta az érdekképviselet oldalán, hogy „Igenis, a magasabb keresetű munkavállalók vállaljanak szolidaritást az alacsonyabb keresetű munkatársaikkal”.
