Egy évtizede és tavaly sem voltak kifejezetten jó véleménnyel a demokrácia állapotáról a magyarok – derült ki egy akkori és mostani európai közvélemény-kutatásból. Ezekből a Republikon Intézet készített összehasonlító elemzést. Hiába viszont az általánosan lesújtó vélemény, az ellenzékiek természetesen jóval rosszabbnak látják a helyzetet. Sőt, míg 2012-ben még az ellenzékiek véleménye közelebb állt a teljes népességéhez, addig 2021-ben már jelentősen rosszabb volt a véleményük minden tekintetben. Különösen a választások tisztaságáról, illetve a sajtószabadság meglétéről nincsenek meggyőződve. Viszont a választások tisztaságát és a kormány megbüntethetőségét illetően még a fideszesek közül is akadtak, akik szkeptikusnak bizonyultak.
A kilenc év különbséggel mért adatok alapján a magyarok szerint elsősorban a média szabadsága, a választások tisztasága és a kisebbségek jogainak védelme volt kevésbé jellemző tavaly, mint 2012-ben. Viszont a szociális dimenziót illetően javulás tapasztalható, a magyarok tavaly inkább érezték úgy, hogy jól élnek, mint 2012-ben.
Viszont a demokrácia állapota, a demokratikus intézmények működése inkább a 2010-es évek elején, mintsem végén uralta a közbeszédet. Az akkori alkotmányozás, illetve később az illiberális demokráciáról való okfejtés sokkal inkább témát adott az embereknek, mint később. Ugyanakkor a demokráciával kapcsolatban továbbra is magasak az elvárások, ezek pedig nem találkoznak a tapasztalatokkal. A kisebbségvédelem tekintetében volt a legalacsonyabb a különbség a teljes népességben, a témával kapcsolatban jóval kisebb a normatív elvárás, mint más ügyeket illetően.
A Republikon az European Social Survey 2012-es, illetve 2021-es reprezentatív kutatási adatait hasonlította össze. A teljes elemzést itt lehet megtekinteni.
