Alig kapták meg megbízóleveleiket a 2019-es önkormányzati választást követően az új városvezetők, máris kitört a koronavírus-járvány, és megsokasodtak a helyhatóságok egészségügyi, közigazgatási és egyéb feladatai. Súlyosbította nehézségeiket, hogy az Európában jellemző modellel szemben – ahol jelentős plusz támogatást kaptak az önkormányzatok a megnövekedett egészségügyi, közigazgatási feladatok ellátására – nálunk jelentős összegeket vontak el az amúgy is kivéreztetett önkormányzatoktól. A magyar kormány – arra hivatkozva, hogy mindenkinek ki kell venni a részét a járvány okozta terhek viseléséből – több oldalról nyirbálta meg az önkormányzatok költségvetését. Így ingyenessé tette az ország egész területén a parkolást, amellyel megfosztotta a helyhatóságokat a parkolási díjaktól, megfelezte az iparűzési adót, illetve megtiltotta a helyi adók emelését, továbbá elvonta a súlyadót. Később ugyan az utóbbi kivételével megszűntek a korlátozások, azonban a központi költségvetésből egyre kevesebbet kap az önkormányzati szektor.
Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy 2015-2016-hoz képest amúgy is jelentősen csökkent az önkormányzatok részesedése a központi költségvetésből. Amíg 2015-ben a központi költségvetésből 3,98 százaléknyi, 2016-ban pedig 4,2 százaléknyi támogatás jutott az önkormányzatok kötelező feladataira, addig ez az arány 2022-re 2,43 százalékra esett vissza.
A kormánypárti kritika szerint csak az ellenzéki kézbe került önkormányzatok tehetségtelen vezetői panaszkodnak a finanszírozási helyzet nehézségei miatt. Korábban talán így volt, de mostanában fideszes vezetésű helyhatóságok is jelezték a helyzet tarthatatlanságát. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere például május végi Facebook-bejegyzésében fogalmazott meg kritikát az ügyben. A politikus azt írja a szolidaritási hozzájárulásról: „a szolidaritás elvével egyetértek, a hozzájárulás mértékét azonban túlzónak tartom, az elköltésének logikáját pedig nem hatékonynak. A magam részéről – csökkentve a hozzájárulás mértékét – a magas gazdasági teljesítményű település agglomerációjában teríteném szét a szolidaritási adó összegét, agglomerációs feladatokra.”
De a polgármester már tavaly áprilisban is arról beszélt az Azonnalinak, hogy túlzónak tartja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, elosztását pedig elhibázottnak. Szerinte a csökkentett mértékű befizetési kötelezettséget a városok körüli agglomeráció problémáinak megoldására kellene fordítani. Arról is beszélt, hogy az építéshatósági jogosítványokat vissza kellene adni az önkormányzatoknak, mert csak így tudják megakadályozni a népszerű lakóterületek túlzó beépítését.
Annál is inkább aktuális lenne az önkormányzatok finanszírozásának átgondolása, mert éppen most tárgyalja az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, ami lehetőséget adhat a helyhatóságok finanszírozási problémáinak enyhítésére. Ezt a lehetőséget szeretné felhasználni Szentendre polgármestere, hogy eljuttassa a döntéshozókhoz az önkormányzatok kérését a hosszú évek óta fennálló pénzügyi nehézségek megoldására. Fülöp Zsolt levélben kereste meg Pest megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét, Vitályos Esztert, és kérte meg, hogy képviselői módosító indítványként nyújtsa be a költségvetéshez a Magyar Önkormányzatok Szövetségének ajánlásai által összeállított javaslatcsomagot.
A Fülöp Zsolt által megfogalmazott általános javaslatok egyike szerint a központi költségvetésből az önkormányzatoknak szánt 2,5 százalékos, 1050 milliárd forintos részt emeljék négy vagy öt százalékra, azaz (1630 milliárd vagy 2040 milliárd forintra. (A pillanatnyi állapot szerint a 3200 önkormányzat számára tervezett 1050 milliárd forintos támogatási összeget érdemes összevetni a Vodafone megvásárlására költött 715 milliárd forinttal, vagy a Budapest Airport tervezett megvásárlására becslések szerint szánt 1700 milliárd forinttal – a szerk.) Azért is elengedhetetlen lenne az 1050 milliárd forintos összeg emelése, mert az nem fedezi a kormány által az önkormányzatok számára előírt kötelező feladatok ellátásának költségeit.
A polgármester másik javaslata szerint meg kellene szüntetni a szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Amennyiben ezzel nem ért egyet a kormány, úgy elképzelése szerint a hozzájárulás nagyságával megegyező pántlikázott összeget kellene visszajuttatni az önkormányzatokhoz, amelyből például energetikai beruházásokat lehetne finanszírozni. Fülöp Zsolt következő elképzelése szerint a helyben lakók által befizetett adó négy százalékát az önkormányzatok számlájára kellene utalni, hogy több forrás jusson a helyi fejlesztések finanszírozására. Érvelése szerint korábban az önkormányzatoknál maradt a személyi jövedelemadó bizonyos része, de jelenleg az adóból egyetlen fillért sem marad helyben. A rendszerváltást követően a településeken élők által fizetett személyi jövedelemadó teljes egészében helyben maradt, az utána következő majd’ negyedszázad alatt több lépcsőben teljesen elvonták az adót az önkormányzatoktól. Az utolsó nyolc százalékot a második Orbán-kormány vonta el 2013-ban.
Végül a polgármester szerint a koronavírus-járvány idején az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó felét vissza kellene adni, illetve külön soron kellene megjeleníteni a központi költségvetésben az önkormányzati utak kezelésére, illetve energetikai fejlesztésekre szolgáló összegeket. Ez ugyanis nagyban segítené, hogy ezeket a beruházásokat hosszabb távon is megalapozottan tervezhessék a helyhatóságok.
