Újabb mélyponton a nyelvvizsgázók száma

Újabb mélyponton a nyelvvizsgázók száma

Államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványok (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tovább zuhan a frissen nyelvvizsgázók száma, tavaly az eddig elérhető adatok alapján kevesebb mint 83 ezren voltak, akik letették, ráadásul a bizonyítványt csupán 60 ezren szerezték meg – számolt be az Eduline az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adatairól. Mindezt úgy, hogy 2013 és 2019 között még évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után levélben keresett meg minket az Oktatási Hivatal, azt közölve, hogy az eddigi adatok csak az első félévre vonatkoznak, és a második félév adatai még feldolgozásra várnak. Mint írták: „a cikkükben közölt adatokkal kapcsolatban jelezzük, hogy a 2022. 2. félévi nyelvvizsgastatisztikák jelenleg feldolgozás alatt vannak, a végleges adatok várhatóan áprilisban lesznek elérhetők; a nyak.oh.gov.hu-n közölt statisztika addig folyamatosan frissül.”

Három évvel ezelőtt, 2020-ban zuhant nagyot ez a szám, miután a járványra hivatkozva bezártak egy időre a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok, a kormány pedig amnesztiát hirdetett az egyetemisták számára. Így tavaly és tavalyelőtt is megkaphatta mindenki a diplomáját, hiába nem rendelkezett esetleg még nyelvvizsgával. Csupán a 14-19 éves korosztály esetében javultak azóta a számok, a 2020-as 46 ezerről közel ötvenkét-, majd ötvenezerre. A 20-24, de főleg a 25-29 éves korosztály körében viszont folyamatos a romlás, ami egyébként még csak nem is 2020-ban kezdődött. A 20-24 évesek például a 2016-os 36 ezerről 2019-ig eljutottak a 28 ezerig, majd tavaly az eddigi adatok alapján 20 ezren nyelvvizsgáztak. A 25-29 éveseknél a csúcsév 2015 volt (22 ezer), 2020-ban viszont már 8448 ez a szám, tavaly pedig 5682.

Az amnesztia után az sem segített, hogy a kormány tavaly év végén megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, így már nem muszáj a diplomához legalább B2-es, középszintű nyelvvizsgát szerezni. Az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, hogy milyen nyelvi követelményt támasztanak a hallgatóikkal szemben.

Az angol a legnépszerűbb nyelv, de míg korábban közel kilencvenezren, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle. Csökkent ez a szám a németesek, spanyolosok, olaszosok és franciások esetében is. Korábban népszerű volt az Eduline szerint az eszperantó és a lovári is azok között, akik egyetemen gyorsan akartak nyelvvizsgázni. De míg előzőleg eszperentóból nyelvvizsgáztak akár háromezren is, tavaly már csupán 244-en. Lováriból 2017-ben 1690-en tették le a vizsgát, 2022-ben viszont csak 371-en.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.