Csak „ház” vagy több is a Bartók Béla Emlékház? Ezt a kérdést tette fel címében a műemlékvédelemmel foglalkozó Örökség 2006 márciusában. A zeneszerző legkedvesebb otthonát, a pasaréti Csalán út 29. alatti villalakást huszonöt évvel a cikk előtt alakították emlékházzá. A fenti kérdés jelezte, hogy már az átadást követő évek sem békés egyhangúsággal csordogáltak. Az épület funkciójáról folyamatos volt a gondolkodás – és az egyet nem értés. Hiába telt el Bartók Béla 1945-ös halála után több mint fél évszázad, az emlékház ügyét nehéz volt megnyugtatóan rendezni.
Annál boldogabb volt az az időszak, amit 1932-es beköltözése után Bartók itt töltött. Festett-faragott bútorokkal vette körbe magát, fontos zeneműveket komponált, és tervei szerint 1940-ben is csak egy hosszabb hangversenykörútra utazott volna az Egyesült Államokba. A világháború azonban közbeszólt. Családja kénytelen volt felbontani a pasaréti ház bérleti szerződését, Bartók pedig végül New Yorkban halt meg. Temetését is szűk körben, mindössze tíz ember részvételével tartották a hartsdale-i Ferncliff temetőben. Földi maradványait több évtizedre rá, 1988-ban hozták haza, és kapott végső nyughelyet a Farkasréti temetőben.
Az emlékház ekkor már több éve nyitva állt: múzeumot alakítottak ki az épületben, az első emeleten pedig hangversenyterem várta az érdeklődőket. A zeneszerző jogutódja, Vásárhelyi Gábor a kilencvenes évek végén javasolta a tetőtér beépítését, hogy ezáltal is bővíthető legyen a kiállítás. A tulajdonosi jogokat gyakorló fővárossal végül 2004-ben tudtak erről megállapodni, Vásárhelyi – aki egyébként ifj. Bartók Béla keresztfia – pedig magára vállalta a felújítás költségeit és a kivitelezési munkálatokat. Számos probléma merült fel: meg kellett szüntetni a ház vizesedését, korszerűsíteni az elektromos hálózatot és kicserélni a műszaki berendezést. Számos tekintetben visszatértek a korábbi állapotokhoz. Helyreállították például az eredeti ablakokat és stukkókat, az épülethez utólag illesztett külső lépcsőház csőkorlátját pedig egy Kós Károly-motívumokkal díszített kovácsoltvas változatra cserélték.
A hangversenyteremben ez után már száz fő is elfért, a második emeleti szobákban pedig Bartók bútorai fogadták a látogatókat. Hiába minden, ezt követően sem rendeződött megnyugtatóan a helyzet. „Akkoriban úgy tűnt, hogy a tulajdonos főváros fenn tudja tartani ezt az állapotot. Az elmúlt tizenegy évben azonban a bázis költségvetést mindig lejjebb faragták, ezért már öt-hat évvel ezelőtt olyan helyzetbe került a ház, hogy dologi kiadásra is alig maradt pénz, azaz a szükséges karbantartásokat sem tudták elvégezni” – fogalmazott Vásárhelyi 2017-ben a Népszavának. Közben ráadásul született egy törvény arról is, hogy önkormányzati szervezet csak százfős dolgozói létszám felett maradhat önálló. A Bartók Emlékház ezt nem tudta teljesíteni, ezért besorolták a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) alá. A gondok ezáltal csak fokozódtak, az egyes kiadásokat már a múzeummal is jóvá kellett hagyatni. Vásárhelyi akkor felidézte, hogy amikor az épület még önálló volt, évente 50 koncertet tartottak, ezek egy részét pedig a Bartók rádió élőben közvetítette. Később ezek az alkalmak is elmaradtak.
A helyzet három éve, Bartók születésének 140. évfordulója után nem sokkal mérgesedett el végképp. Az örökös az Index akkori cikke szerint már annyira tarthatatlannak ítélte az állapotokat, hogy az örökséget a letétből visszavette és elszállíttatta. Az épület ugyanis továbbra is beázott, ráadásul a rovarok is nagy gondot jelentettek: 2014-ben volt olyan alkalom, amikor alig lehetett televíziós felvételt készíteni, annyi moly repkedett a szőttesek és szőnyegek között. Amelyek ráadásul még a zeneszerző Bösendorfer zongorájának egyes részeiben is kárt tettek.
Az emlékház igazgatója, Farkas Zoltán ugyanakkor a lapnak elhamarkodottnak ítélte a lépést, a BTM pedig állagmegóvó lépéseket tett, csak az örökös szerint nem elég gyorsan. Vásárhelyi továbbá egy légtisztító-csírátlanító berendezést is beszerzett, a ház pedig a kérésére ennek a legmodernebb változatát is megvásárolta. Az igazgató azt gyanította, a jogutód nem ért egyet a Bartók Emlékház saját jövőképével, amiben a maguk részéről a továbbiakban is hisznek. A hangsúlyt a koncertekre tették át, de tervbe vették egy új kiállítás berendezését is, ennek megnyitása a közeljövőben várható.
„Tájékoztatjuk önöket, hogy jelenleg nincs Bartók-kiállítás, a múzeum nem látogatható, az emlékházban koncerteket tartunk” – a mai napig ez az üzenet fogadja az intézmény honlapjára látogatókat. Korábban hallható volt itt Gulyás Dénes és Balog József ének- és zongora-mesterkurzusának zárókoncertje, ahogy Spányi Miklós angol szviteket bemutató Bach-sorozata is. A koncerteket, ahogy az azokkal kapcsolatos beszélgetéseket a Youtube-on is közzétették.
A hamarosan megnyíló új kiállítás címe Bartók csendje lesz, és abból a látszólagos paradoxonból indul ki, hogy miközben Bartók zenéjét sokan máig disszonánsnak tartják, a zeneszerző szomjazta a csendet – közölte az emlékház igazgatója a Budai Hanggal. Farkas Zoltán szerint a kiállítás célja, hogy a hamis sztereotípiák helyett bemutassák Bartók valódi arcát, egyetemes alkotói rangját. Hogyan talál rá Bartók a rendezetlen és egyre zajosabb világban a belső csendjére, hogyan teremt szintézist a különböző zenei forrásokból? A kiállítás, melynek első üteme júniusban készül el, és szeptemberben nyílhat meg, ezekre kérdésekre keresi a választ.
Az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzat nem tudta egyszerre rendelkezésre bocsátani a teljes költséget, ezért a koncepció várhatóan három ütemben valósul meg. A június és szeptember közötti időszakban ugyanakkor zárt körű tárlatvezetéseket is terveznek. Az elmúlt időszak hírei közül pedig kiemelendő még, hogy felavatták a Bartók Béla feleségéről, az 1982-ben elhunyt Pásztory Edithről, avagy Dittáról elnevezett lépcsősor utcanévtábláját a Csalán utcánál. Az eseményen Farkas Zoltán mellett beszédet mondott Őrsi Gergely polgármester is. A lépcsősorral a II. kerület a nemi arányokon is javítani igyekezett: immár korzó viseli Nemes Nagy Ágnes nevét, de a Karig Sára köz és a Pikler Emmi liget szintén fontos állomásokat jelentenek. Az emlékház hangversenyeire érkezők talán ezután már – ha korábban nem tették volna – Pásztory Edith örökségének is utánanéznek majd.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/20. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg május 17-én.
