Ami tíz éve még elképzelhetetlennek tűnt a Szigeten, az ma már természetes: a fesztiválozók egyre jobban figyelnek a környezetükre, így évről évre kevesebb szemét marad utánuk. A Hajógyári-sziget helyreállítása így is hetekig tart és tízmilliókba kerül.
Szeptember elején kapják majd vissza az óbudai lakosok és a Hajógyári-sziget (Óbudai-sziget) többi látogatója Budapest egyik legnagyobb közparkját, miután levonult az augusztus 7. és 12. közötti Sziget Fesztivál. A takarítás és nagyobb építmények lebontása nagyjából tíz napig tart, ezután az esemény szervezői a Főkert felügyeletével állítják helyre a területet. A budapesti esemény immár nemcsak a zenei kínálat, a látogatószám és az árak tekintetében veszi fel a versenyt a nyugat-európai társaival, de a tudatos szórakoztatás terén is. Örömteli tendencia, hogy évről évre folyamatosan csökken a hulladék mennyisége a különféle zenei eseményeken. Így aztán egyre kevésbé jellemzőek az olyan világvége-hangulatú képek, amelyek a színpad előtti, szeméttel teleszórt tereket ábrázolják – miután a koncertek végeztével levonult a tömeg.
A fesztiválok jellemzően sikerrel bírják rá a tudatosságra a vendégeket. Két nagyobb német rendezvény szervezői is pozitív változásról számoltak be. Persze az is segítség, ha nincs mit hátrahagyni: a karlsruhei Das Festen néhány év alatt 75 százalékkal csökkent a szemét mennyisége, többek között a betétdíjas és a komposztálható edények miatt. Idén a hamburgi Rock im Park után is hasonló volt a tapasztalat: a közönség a fesztivál kezdeményezései – például a kempingek területén bevezetett szervezett hulladékgyűjtés – révén jobban ügyelt a környezetére. De nem csak a német szervezők tapasztaltak változást: a Szigeten is csökkent a hulladék mennyisége. A helyzetet ma már össze sem lehet hasonlítani a tíz évvel ezelőttivel, az elmúlt öt évben pedig különösen nagyot lépett előre a fesztivál e téren – fogalmazott a rendezvény műszaki igazgatója. Benis Dániel megerősítette: világjelenségről beszélünk, aminek több oka is van. Az egyik, hogy az elmúlt években a Hajógyári-szigetre érkező fogyasztók és szolgáltatók is jóval környezettudatosabbak lettek. A Z generáció kifejezetten figyel arra, hogy ne hagyjon hulladékot maga után, a szelektív gyűjtés pedig természetes számukra. – Az a tapasztalatunk, hogy rászólnak egymásra, ha azt látják, a másik szemetel. Ez a tudatosság egy évtizede elképzelhetetlen lett volna.
Nem csak a Sziget esetében, hanem a legtöbb európai fesztiválon – számolt be a műszaki igazgató. Benis szerint ugyanakkor a hulladékhelyzet nem csak a mentalitás változása miatt javult az elmúlt években, hanem mert immár Magyarországon is mások a termékcsomagolási szokások. A Szigetre érkező szolgáltatók figyelnek arra, hogy milyen formában szállítják és kínálják a termékeiket. De az emelkedő árak is a hulladékképződés ellen dolgoznak: a fesztiválozók kétszer is meggondolják, megvásároljanak-e magasabb áron például egy eldobható palackos ásványvizet – annál is inkább, mert a Sziget kínál alternatívát. Repohárrendszert vezettek be, a résztvevők pedig ivóvízpontokon tölthetik meg saját kulacsukat, és élnek is ezzel a lehetőséggel. – Tíz–tizenöt éve sörösdobozokkal és PET-palackokkal volt tele a nagyszínpad előtti terület, ma már 20–25 perc alatt össze lehet szedni az ott maradt szemetet – mondta Benis Dániel.
A park rehabilitációja így is hosszú időbe telik: a végtakarítás és az infrastruktúra elbontása tíz napig tart, utána kezdődhet a helyreállítás, ezt pedig – fővárosi kezelésben lévő közparkról lévén szó – a Főkert felügyeli. A Hajógyári-sziget legértékesebb részét mindez nem érinti, hiszen oda a Sziget alatt be sem tehetik a lábukat a látogatók: a rendezvénysorozat idejére elkerítik ezt a 8 hektáros, gazdag élővilággal rendelkező természetvédelmi területet. A rekultiváció szempontjából a műszaki igazgató elmondása szerint a száraz idő szerencsésebb, ekkor kisebb terhelést jelent a fesztivál a Hajógyári-szigetnek. A letaposott füvet így könnyebben fel lehet éleszteni, mert a fű magja érintetlen marad, némi öntözés és gondozás után hamar újra zöldellni kezd. Esős időben viszont a taposás a fűmagot is kifordítja a földből, e miatt már újrafüvesítésre van szükség. A helyreállítás nagyja szeptember 1-jéig befejeződik – addig bérli a fesztivál a területet. A rehabilitáció költsége változó: 30 és 80 millió forint között lehet, a végső összeg az időjárástól is függ.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Budai Hangnak elárulta, bár a fesztiválnak otthont adó terület nagy része a főváros tulajdonában van, de amennyiben olyan részt érint a helyreállítás, amely a III. kerülethez tartozik, akkor a szervezők az önkormányzattal egyeztetve végzik el a szükséges beavatkozásokat. Válaszukban hangsúlyozták, hogy a helyreállítással kapcsolatos költségek nem terhelik a kerületi önkormányzatot, annak költségeit a fesztivált szervező cég finanszírozza, ebbe beletartozik a terület hulladékmentesítése is, ami kiterjed a rendezvény környezetében lévő közterületekre. A szervezők, Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete és az önkormányzat illetékes hatósági osztálya mind a rendezvény előkészítése, mind a rendezvény ideje alatt napi kapcsolatban álltak egymással, azaz minden olyan eseményről tájékoztatták egymást, amely eltért a szokásostól és külön intézkedést igényelt.
Kifejtették: az esetleges rongálások kivizsgálása, feltárása a szervezők és a rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozik azokon a területeken, amelyeket a fesztivál ideje alatt az eseményt lebonyolító cég használ. Amennyiben kerületi területen lévő önkormányzati vagyontárgyat érintene bármilyen rongálás, akkor a polgármesteri hivatal illetékes osztályai megteszik a szükséges lépéseket. Ilyen esetekre az utóbbi időszakban nem került sor, vagy legalábbis az önkormányzatnak nincs róla tudomása.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/33. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg augusztus 16-án.
