A szervezett bűnözés és ezen belül kiemelten az emberkereskedelem ellen indított öt éves küzdelmet az Európai Bizottság – legalábbis a most beterjesztett javaslatoknak ez a célja. Az emberkereskedők világszerte közel 30 milliárd eurós haszonra tesznek szert, a szervezett bűnözés becsült minimális éves profitja uniós szinten pedig 140 millió euró.
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégiának három eleme van. – Jogszabályokkal, szakpolitikai és operatív támogatással, valamint finanszírozással törekszünk a kereslet csökkentésére, a bűnözés megakadályozására, valamint e szörnyűséges bűncselekmény áldozatainak támogatására – jelentette ki.
Ennek egyik fontos része, hogy az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne olyan minimumszabályokat meghatározni, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítanák az emberkereskedelem áldozatai által biztosított szolgáltatások igénybevételét. Ezen kívül párbeszédet fognak folytatni az internetes és technológiai vállalatokkal annak érdekében, hogy csökkenjen az áldozatok toborzására és kizsákmányolására szolgáló online platformok használata.
Mivel az EU-ban azonosított áldozatok fele nem uniós állampolgár, a nemzetközi partnerekkel való együttműködés kulcsfontosságú az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ezért az EU számos külpolitikai eszközt fog alkalmazni és operatív együttműködéseket fog megvalósítani, amelyek a származási és a tranzitországokban egyaránt segítik az emberkereskedelem elleni küzdelmet. A migránscsempészés elleni, hamarosan megjelenő cselekvési terv szintén hozzá fog járulni ahhoz, hogy megakadályozzák az emberkereskedőket abban, hogy az áldozatokat kizsákmányolás céljából Európába szállítsák.
A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontosságára a járvány is ráirányította a figyelmet. A bűnbandák ugyanis nagyon jól és hatékonyan használják az online világot és a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök hamisítása is hamar felkerült az eszköztárukba. Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Egyértelműen fokoznunk kell a küzdelmet a bűnszervezetek ellen, amelyek a biztonságunkat fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartoznak. E bűnszervezetek nagyon professzionálisan és nemzetközi szinten működnek: 70 százalékuk több mint három tagállamban folytat tevékenységet. Ezek a bűnözők gyorsan alkalmazkodtak a világjárványhoz, az online térbe helyezték át a tevékenységüket, ahol hamis vagy nem létező gyógymódokat értékesítenek. Már fényt derítettünk több mint egymilliárd adag oltóanyag csalárd értékesítésének megkísérlésére.”
Az Európában tevékenykedő bűnszervezetek különféle bűnözői tevékenységeket folytatnak: a leggyakrabban kábítószer-kereskedelemben, szervezett vagyon elleni bűncselekményekben, csalásban, migránsok csempészésében és emberkereskedelemben vesznek részt. 2019-ben a legfontosabb bűnözési piacokon elért bűnözői jövedelmek az EU GDP-jének 1 százalékát, azaz 139 milliárd eurót tettek ki. Van olyan uniós tagállam, amelynek éves nemzeti összterméke nem éri el azt a szintet, mint amit a bűnözők megkeresnek.
A stratégia részeként az Európai Bizottság bővíti, korszerűsíti és megerősíti a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) finanszírozását. Az EMPACT az a szervezeti keret, amely 2010 óta összefogja az összes érintett európai és nemzeti hatóságot a kiemelt bűnügyi fenyegetések azonosítása és együttes kezelése érdekében. A Bizottság javasolni fogja a DNS-profilok, az ujjnyomatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére szolgáló uniós keret korszerűsítését is.
Az EU-n belül működő szervezett bűnözői hálózatok 60 százaléknál nagyobb arányban élnek a korrupció eszközével, több mint 80 százalékuk pedig legális vállalkozásokat használ tevékenységének elleplezésére, a bűncselekményekből származó vagyonnak ugyanakkor csupán 1 százalékát sikerül a nyomozások során elkobozni. Ezért az Európai Bizottság javasolni fogja a bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát, fejleszti a pénzmosás elleni uniós szabályokat, előmozdítja a pénzügyi nyomozások korai megindítását és értékelni fogja a meglévő uniós korrupcióellenes szabályokat.
