Szent-Iványi István úgy értesült: Ursula von der Leyen, Donald Tusk és Manfred Weber múlt héten arról tanácskozott, hogy a lengyel elnökség során központi téma legyen a 7. cikkely szerinti eljárás – ezt a Jelen hetilap csütörtöki rendezvényén mondta a külpolitikus, volt külügyi államtitkár. Szent-Iványi szerint Magyarország nem javított, hanem rontott a pozícióin az uniós elnökség kezdete óta, és ha nem sikerül előrelépnie a konfliktust okozó kérdésekben, akkor a lengyel elnökség alatt akár a második szakaszába is léphet az eljárás, amely már a szankciók veszélyét is magában hordozza.
– Olyan információim vannak, hogy a soros lengyel EU-elnökség ideje alatt megpróbálják a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárást folytatni. Erről már egyeztetett Ursula von der Leyen, az Európai bizottság elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke – jelentette ki Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár, külpolitikus a Jelen hetilap konferenciáján csütörtökön. Szent-Iványi a Magyar Hang megkeresésére hangsúlyozta: bár nem csak a fenti szereplők döntenek a kérdésben, három komoly befolyással bíró kulcsszereplőről van szó, és elmondása szerint biztos forrásból tudja, hogy a múlt héten lezajlott egyeztetésen egyetértés volt köztük ebben a kérdésben. Szerinte elképzelhető, hogy ha nem sikerül a Magyarország és az unió között konfliktusokat okozó kérdésekben előrelépni, akkor a 2025-ös lengyel uniós elnökség alatt a második szakaszába lép az eljárás. Ez pedig már szankciók kiszabására is lehetőséget ad.
Az eljárásra befolyással lehet, hogy mely ország látja el a Tanács soros elnökségét, mert az elnöknek meghatározó szerepe van abban is, hogy a Tanács milyen ügyeket vesz napirendre. A Szabad Európa korábbi értesülései szerint a belga elnökség valójában nem tervezett érdemben továbblépni az eljárásban, és végül valóban csak Magyarország újabb, hetedik meghallgatásáig jutottak el idén júniusra.
Szent-Iványi úgy véli: a lengyel elnökség számára a jogállamiság témája egyébként is fontos lett volna, mivel a Tusk-kormány éppen arra törekszik, hogy felszámolja a PiS-kormány jogállamiságot érintő hagyatékát. De szerinte „eltökéltebbé" tette a lengyel kormányt, hogy Magyarország és Lengyelország között tovább romlott a viszony Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentéseit és az arra adott lengyel válaszokat követően. A miniszterelnök „frontális támadása" Lengyelország ellen nem abba az irányba befolyásolja a lengyel kormányt, hogy próbáljon „puhítani" a Magyarországot érő intézkedéseken.
Az Európai Parlament hat éve fogadta el a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló úgynevezett Sargentini-jelentést, amely szerint magyar kormány megsérti az uniós alapszerződésben vállalt alapértékeket a sajtó, a bíróságok és a tudományos élet függetlenségének korlátozásával és a civil szervezetek ellehetetlenítésével.
Az Európai Parlament ezért kezdeményezte az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását, amivel az uniós alapértékeket, így a jogállamiságot megsértő tagállamokat lehet felelősségre vonni. Az eljárás első szakaszában azt vizsgálják, hogy az adott tagállam megsérti-e az uniós alapértékeket – ennek megállapításához egyhangú döntés szükséges az Európai Tanácsban. Ezután indítható meg az eljárás második szakasza, itt már szankció is kiszabható, az eljárás egy tagállam jogainak, így szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet, ehhez már minősített többség is elegendő az Európai Tanácsban.
A Magyarország elleni eljárás jelenleg az első fázisban van. Az eljárás kapcsán utoljára júniusban hallgatta meg Bóka János minisztert az Általános Ügyek Tanácsa, amelyet a tagállamok európai uniós ügyekért felelős miniszterei alkotnak. Ekkor még Belgium volt az EU Tanácsának soros elnöke. A meghallgatás előtt Hadja Lahbib, Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős minisztere azt mondta: Magyarország nem hajtja végre azokat a reformokat, amelyek az eljárás lezárásához szükségesek lennének: hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. A 24.hu akkori összefoglalója szerint a belga miniszter azt javasolta Magyarországnak, hogy fogadja el a szükséges reformokat, és ezzel akár már az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége ideje alatt lezárható lehet az eljárás. Ekkor még Bóka János is úgy nyilatkozott: reméli, hogy az uniós választások után már sikerül a jogállamisági vitát tárgyilagosabbá és konstruktívabbá tenni.” A magyar elnökséget megelőző belga elnökség alatt csak a júniusi, immár hetedik tanácsi meghallgatásig jutott el a Magyarország ellen folyó eljárás.
Azóta azonban új konfliktusok is kialakultak: a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége miatt az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indított, és egy nemrégiben a Népszavának adott nyilatkozat alapján az sem kizárt, hogy emiatt további uniós forrásokat blokkol majd a Bizottság.
Nyolc Balti és észak-európai ország pedig azért fordult az Európai Bizottsághoz, hogy fellépést sürgessen Magyarország ellen az orosz és belarusz állampolgároknak juttatott könnyített munkavállalási engedély miatt. A legtöbb kritikát pedig az váltotta ki, hogy Magyarország uniós elnökségének nyitányaként Orbán Viktor „békemissziónak” nevezett látogatást tett Vladimir Putyin orosz elnöknél.
Szent-Iványi István szerint egyébként sem volt reális lehetőség, hogy a Magyarország ellen folyó 7. cikkely szerinti eljárást a magyar uniós elnökség alatt lezárják, még ha a magyar kormánynak voltak is ilyen elképzelései. Viszont véleménye szerint az elnökség lehetőséget adott volna arra, hogy Magyarország javítsa a pozícióit.
– Nem ez történt, hanem az ellenkezője. A miniszterelnök a békemisszióval és a Lengyelország elleni durva támadással újabb frontvonalakat nyitott – mondta a Szent-Iványi. Hozzátette: szakpolitikai eredményeket ettől függetlenül elérhet a kormány a magyar elnökség során; például ha sikerül elfogadtatniuk egyik legfontosabb célkitűzésüket, a versenyképességi paktumot. Politikai értelemben azonban Magyarország helyzete szerinte „rosszabb lett, mint volt”.
A 7-es cikkely szerinti eljárásnak és az úgynevezett kondicionalitási eljárásnak, amelynek során befagyasztották a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét, nincs ugyan köze egymáshoz, de Szent-Iványi szerint a kondicionalitási eljárást is befolyásolhatja, ha zajlik 7-es cikkely elleni eljárás, hiszen utóbbi azt jelzi, hogy a magyar jogállamisággal kapcsolatban komoly fenntartásai vannak az Európai Uniónak.
Az uniós pénzekhez való hozzájutás esélye a volt külügyi államtitkár szerint az elmúlt hónapokban jelentősen romlott. Szent-Iványi arra is emlékeztetett: korábban az Európai Parlament a Magyarország számára már részben elérhetővé tett uniós források blokkolását kérte az Európai Bizottságtól. – Ha a helyzet tovább romlik, akkor megvan a veszélye, hogy ez a Tanácsban is többségi állásponttá válik – vélekedett.
