Brüsszelben is sokan meglepődtek azon a határozottságon, amellyel az Európai Bizottság kezeli a Magyarországnak járó uniós források ügyét. Ez két dolgot igazol: az Európai Bizottságnál elfogyott a türelem és a bizalom is.
A brüsszeli testület jövő héten szerdán negatív értékelést ad majd annak a 17 vállalásnak a teljesítéséről, amelyeket a kormány a korrupcióellenes keret megerősítése érdekében vállalt. A Bizottság szerint azonban – bár vannak előremutató fejlemények –, de például az Integritás Hatóság hatásköre, személyi összetétele nem alkalmas arra, hogy valóban a kormánytól független ellenőrző szerepet töltsön be. Ezen kívül számos egyéb, sokszor technikai, de ezzel együtt nagyon lényeges kifogásai is vannak/lesznek a testületnek. Így aztán azt is megerősítették a Magyar Hang brüsszeli forrásai, hogy nem módosul az eredeti javaslat: továbbra is 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolják a tagállamoknak a következő hét éves költségvetés magyar borítékjából. Ez három nagy kohéziós alap közel kétharmadát jelenti.
Jönnek a szuperfeltételek
Jövő héten lezárul egy másik eljárás is, mégpedig a helyreállítási alapokkal kapcsolatos értékelő folyamat. A testület itt zöld utat adna, vagyis magát a tervet jóvá fogják hagyni, amelynek pénzügyi vonzata egy 5,8 milliárd eurós keret Magyarország részére. Most jön azonban a „de”. Mivel nem teljesült maradéktalanul a 17 pontos vállalás és az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatban már évek óta kifogásai vannak az Európai Bizottságnak, ezért ez a két területet összevonják. Magyarország csak akkor juthat hozzá az 5,8 milliárd euróhoz és csak akkor oldják fel a 7,5 milliárd euró befagyasztását, ha a feltételeknek – ez már szám szerint 27 úgynevezett szuperfeltételt jelent – kivétel nélkül megfelel a kormány.
Ezzel azonban mégis nagy szívességet tenne Magyarországnak az EU, mivel ha nem sikerült még ebben az évben megállapodni a helyreállítási forrásokról, akkor ennek az összegnek a 70 százaléka, azaz mintegy 4 milliárd euró végképp elveszne.
A fejlemények minden bizonnyal hideg zuhanyként érték a magyar kormányt és a Fidesz politikusait. A kormánypárt EP-képviselői még a legutóbbi napokban is azt hangoztatták, hogy mennyire sikeres, eredményes, gyümölcsöző és konstruktív volt az elmúlt több hónapos tárgyalássorozat az Európai Bizottsággal. A nyilatkozatokból az derült ki, hogy Budapesten elképzelhetetlennek tartották, hogy ne sikerülne megegyezni Brüsszellel.
Az Európai Parlament még szigorúbb
Közben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy „a Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket”. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják. A Parlament szigorúbb a helyreállítási pénzek ügyében, szerintük mivel „továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét". Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy „az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és felszólítják a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba”.
Az események kapcsán Daniel Freund, zöldpárti EP-képviselő azt mondta: „Legfőbb ideje, hogy Orbán Viktor végre megkapja az elismervényt Brüsszelből tekintélyelvű kurzusáról. Az EU Bizottsága nem akarja, hogy Orbán Viktor továbbra is megtévessze. Ursula von der Leyen végre átveszi az Európai Parlament álláspontját és elismeri, hogy az orbáni látszatreformok semmiféle javulást nem eredményeznek a jogállamiság helyzetében Magyarországon. Ha milliárdos kifizetések Brüsszelből most nem valósulnak meg, a felelősség kizárólag Orbán Viktor magyar miniszterelnököt terheli.”
A képviselő ugyanakkor azzal nem elégedett, hogy az Európai Bizottság zöld utat adna a magyar helyreállítási tervnek, mert mint mondta, ebben az esetben a Bizottság önmagának mondana ellent. „Nem lehet azt mondani, hogy »Magyarország korrupt, befagyasztjuk a pénzt« és egyúttal jóváhagyni a tervet, és el nem ismerni a korrupciót” – tette hozzá.
A Fidesz szerint a baloldal „áskálódott”
A Demokratikus Koalíció képviselői is támogatták a parlamenti javaslatot. Sajtótájékoztatójukon Molnár Csaba így fogalmazott: „Az EU pénze nélkül a magyar gazdaság az összeomlás szélére került, ezért Orbán mindent elkövet, hogy megszerezze az uniós támogatásokat. Látszatintézkedések sorát vezeti be, amelyekre a DK képviselői mind nemmel szavaztak a magyar Országgyűlésben, mert ez mind üres szemfényvesztés, ami csak az Európai Bizottság átverését szolgálja. Ha Orbán Viktor tényleg azt akarná, hogy az uniós pénzek ne csak az oligarcháinál és a családtagjainál landoljanak, akkor csatlakoztatná Magyarországot az Európai Ügyészséghez."
A Fidesz EP-frakciója a parlamenti állásfoglalást megszavazó magyar képviselőket kárhoztatja. Közleményük szerint „Gyurcsányné árnyékminisztere, Molnár Csaba és Cseh Katalin, akik hogy minél jobban megfeleljenek az őket vastagon szponzoráló külföldi elvbarátaiknak, még előterjesztői is voltak a szövegnek, és az összes többi, a határozatot megszavazó magyar baloldali EP-képviselő megint a hazája ellen áskálódott, a honfitársaik ellen cselekedett. Ez szégyen!”.
Ujhelyi István EP-képviselő, a szociáldemokrata frakció tagja viszont így kommentálta az történteket: „Ha a hazánkban demokratikus, tisztességes jogállam lenne, akkor Orbán Viktor és kormánya a mai nappal lemondana. De nincs”.
Az Európai Bizottság jövő héten szerdán fogadja el a fentebb részletezett javaslatait. Erről az uniós pénzügyminiszterek december 6-án döntenek kétharmados többséggel. A minisztereknek joguk van elfogadni, módosítani vagy elutasítani a javaslatot. Orbán Viktornak a tagállamok egyharmadának a támogatását kellene megnyernie a javaslat megtorpedózásához. Ugyanakkor ezen az ülésen lesz napirenden a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsön jóváhagyása is. Ezekhez egyhangúság kell, ám a magyar kormány mindkét témában vétót jelentett.
