Politikai alapon osztott uniós pénzek, titkosszolgálati megfélemlítés – ilyen megállapítások szerepelnek az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságának jelentésében Magyarországról. A testület delegációja májusban járt hazánkban, az általuk írt dokumentum pedig a Népszava birtokába került.
Azt írták, hogy a küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten: a látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt, egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig boszorkányüldözésnek vagy inkvizíciónak nevezték. Itt tartózkodásuk alatt találkoztak – mások mellett – Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel és felvetették neki, hogy a hírek szerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A cikk szerint a tárcavezető elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”. Mint mondta, a magyar régiók kétharmada elmaradott, ezért a budapesti önkormányzatnak hozzá kell járulnia ezek fejlesztéséhez. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés átpolitizálása körüli vitával kapcsolatban azzal érvelt, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ezentúl kevesebb támogatást kapnának.
Az EP-képviselők a dokumentumban felróják az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), hogy nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat az uniós források elköltésének hatékony ellenőrzéséről. A jelentéstervezet szerint ugyanakkor a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a „titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban”.
A szakbizottság tagjai jövő hétfőn vitatják meg a dokumentumot, majd néhány héten belül véglegesítik.
