EU-csúcs Brüsszelben: ismét heves adok-kapok várható

EU-csúcs Brüsszelben: ismét heves adok-kapok várható

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2021. június 25-én, az első napi tanácskozás végén (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két napos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, ahol ismét egy váratlan téma borította fel a napirendet, mégpedig a lengyel alkotmánybíróság döntése, amely kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét. Emiatt húsz tagállam szorgalmazta, hogy vegyék napirendre ezt a kérdést, végül az Európai Tanács elnöke eleget is tett ennek. A vita várhatóan heves lesz, azonban arra nem kell számítani, hogy konkrét következményekkel is jár majd, a küzdelem más területen, például az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban folytatódik majd. Mindenesetre az alaphangulatot megadta, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte azt mondta a csúcsra érkezve, hogy a lengyel bírák függetlenségének ügye nem alkuképes, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig közölte, hogy nem fog zsarolás hatására cselekedni.

Orbán Viktor megvédte lengyel kollégáját és elmondta, hogy az uniós intézmények részéről lopakodó hatáskörbővítés zajlik, de a lengyelek megnyitották ezt a csatát és Magyarországnak ott a helye mellettük. Élesen bírálta a magyar kormányfő az Európai Bizottság zöld átállást és a klímasemlegességet célzó jogszabály-csomagját, azt mondta, hogy ez megöli a középosztályt, tönkre teszi az EU gazdaságát és megálljt kell neki parancsolni.

Erről azonban a politikusok nagy részének egészen más a véleménye és ebből vélhetően vita is kerekedik majd a csúcson. Az uniós tagállamok többsége ugyanis egyetért azzal, amit például Orbán elutasít, hogy folytatni kell a zöld átmenetet. Főként azért, mert a megújuló energiaforrások az elmúlt tíz évben lényegesen olcsóbbak lettek, a mostani ár a tíz évvel ezelőttinek csak a fele, vagy 10 százaléka. Fontos szempont, hogy megújuló források elérhetők az EU-n belül is, vagyis csökkenthető az unió energiakitettsége. Az állam- és kormányfők meg fogják vitatni és valószínűleg támogatni fogják az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy közösen lépjenek fel a tagállamok az energiapiacon, mert így erősebb pozícióból lehet tárgyalni és ez alacsonyabb árakat eredményezhet majd. Ugyancsak napirendre kerül egy gáztározó-stratégia kimunkálásának kérdése, jelenleg ugyanis az is gondot jelent, hogy van olyan tagállam, amelynek egyáltalán nincs tározó-kapacitása.

Jelenleg nincs kvótára vonatkozó javaslat

Szó lesz még a migrációs kérdésekről, főként azzal összefüggésben, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a határvédelmet, mi lehet a válasz a belorusz rezsim „migránsközvetítő” akcióra, hogyan kellene hatékonyabbá tenni a különböző migránsútvonalat ellenőrzését. Ugyancsak lényeges kérdés a harmadik országokkal történő együttműködés, ahová az illegális migránsokat az EU minél hamarabb szeretné visszatoloncolni. Orbán Viktor is fontos témaként említette közösségi oldalán a migrációt, arról beszélt, hogy a kötelező kvótáknak ellent kell állni. A dolog szépséghibája, hogy jelenleg nincs kvótarendszerre vonatkozó javaslat az uniós tagállamok előtt, vagyis ettől nem kell megvédeni a magyarokat.

A tagállami vezetők áttekintik a koronavírus-helyzetet, az oltási kampány tovább folytatására szólítanak majd fel, miközben az európai egészségügyi rendszer jobb összehangolását is szorgalmazni fogják.

Egy ügyben biztosan nem lesz vita: a tagállamok minden bizonnyal egyetértenek abban, hogy a roamingdíjak eltörlésére vonatkozó, jövő év nyarán lejáró rendelet hatályát tíz évvel meghosszabbítják.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby