Az Európai Parlament négy meghatározó frakciója megvonta a mérlegét a magyar korrupcióellenes intézkedésekről és arra jutottak, hogy azok teljességgel alkalmatlanok és elégtelenek. A 17 vállalás közül csak öt esetében nyilatkoztak pozitívan, összességében pedig szerintük a pár hét alatt meghozott döntések nem garantálják az uniós források biztonságos felhasználását Magyarországon.
Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő szerint az alapvetés az, hogy ha nincs jogállamiság, akkor ne legyen pénz sem. A Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás hamarosan fordulóponthoz érkezik, amit Sarvamaa történelmi pillanatnak nevezett. November 19-ig Magyarországnak be kell mutatnia a vállalásait Brüsszelnek, amelyet az Európai Bizottság értékel és javaslatot tesz a tagállamoknak. Az eredeti javaslat szerint a Magyarországot illető kohéziós források egyharmadát, 7,5 milliárd eurót fagyasztanának be, amennyiben a magyar intézkedéseket elégtelennek ítélik ahhoz, hogy megszűnjenek a korrupciós kockázatok.
A képviselők szerint az eljárás eleve kudarcra volt ítélve, hiszen hiába hoznak meg pár nap alatt törvényeket Magyarországon, azt nem lehet megállapítani, hogy ezek be is váltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért a képviselők azt javasolják, hogy addig ne oldják fel a források befagyasztását, amíg a gyakorlatban is nem bizonyosodott be a magyar intézkedések hatékonysága.
Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata képviselő szerint ebben az eljárásban nem a források befagyasztása vagy a kormányok szankcionálása a cél, hanem az uniós költségvetés védelme. – Orbán nem tesz eleget a feltételességi mechanizmus követelményeinek. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy helyesen alkalmazza a rendeletet, továbbra is védje az uniós költségvetést és tartsa fel az uniós források részleges befagyasztását – mondta a spanyol politikus.
Moritz Körner német liberális képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem lehet végrehajtásról beszélni olyan jogszabályok esetében, amelyek még papíron is alig léteznek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ennek ellenére az Európai Bizottság elégségesnek ítéli meg a magyar lépéseket, akkor felmerült a testület elnökének, Ursula von der Leyen-nek a személyes felelőssége is, hogy hagyta, hogy „Magyarország a korrupció útján menjen tovább”. Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt tette hozzá, hogy öt intézkedés nyomon követése egészen 2026 közepéig tart, ezekről nem lehet megmondani november 19-én, hogy működnek és végrehajtották-e őket.
A sajtótájékoztató végén Petri Sarvamaa személyes gondolatait is megfogalmazta és az Európai Néppárt egész frakciójának – amelyben a Fidesz is tag volt tavaly év elejéig – nevében beszélt: „Ne legyen senkinek sem kétsége afelől, hogy a néppárt hol áll. Orbán megpróbál olyan képet festeni, hogy az EP csupa baloldali radikálisba áll. Sok sikert Orbánnak, hogy minket baloldali radikálisoknak, mi konzervatív keresztény párt vagyunk és teljes mellszélességgel kiállunk ebben az ügyben.”
Az Európai Parlamentben jövő héten is téma lesz a jogállamisági mechanizmus, hétfőn vitát tartanak, csütörtökön pedig állásfoglalást fogadnak el, miközben mindenki arra vár, hogy az Európai Bizottság mikor és milyen javaslatot fogalmaz meg az eljárás lezárásával kapcsolatban.
