Akár két-három százalékkal is visszaeshet a GDP növekedése, és tartósan 430 forintba kerülhet egy euró, ha nem érkeznek meg Magyarországra az uniós források – így számol a GKI Gazdaságkutató az ATV Híradójának riportja szerint. A cikk emlékeztetett: a magyar kormánynak hétfőn éjfélig kell elküldenie az Európai Bizottságnak azt a levelet, amelyben megírják, mit tesznek a korrupció megelőzése érdekében, ami ugyancsak befolyásolja majd a pénzekkel kapcsolatos döntést.
A tét ugyanakkor óriási, míg a helyreállítási alapból 5,9 milliárd euró, vagyis 2400 milliárd forint jutna Magyarországnak, a 2021-27-es uniós költségvetési ciklusból pedig 22 milliárd euró, ami 8800 milliárd forintnak felel meg.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint viszont hazánk nem fogja a teljes összeget megkapni. – Abban eltérnek a vélemények, hogy milyen nagyságrendű elvonást fog javasolni a bizottság. Lehet tudni, hogy a közvetlenül érintett biztosok, Vera Jourová és Reynders, akik a jogállamisági ügyekben érintettek, azok szigorúbb büntetést szeretnének. Ugyanakkor vannak olyan biztosok is, akik ebben engedékenyebbek lennének – nyilatkozta.
A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, Molnár László szerint ha nem kapná meg hazánk a forrásokat, akkor valamilyen költségvetési kiadáscsökkentésnek be kéne indulnia, ami viszont közvetlenül csökkentené a GDP-t. A második hatása a forint árfolyamán keresztül jelentkezne, hogy tovább gyengülne a forint. – Ezáltal az infláció még jobban pörögne, az még jobban csökkentené a fogyasztást, illetőleg a beruházási aktivitás – vélte. Vagyis ha nem jönnek meg a források, akkor számításaik szerint az két-három százalékkal is visszavetheti a gazdasági növekedést és tartósan 430-as forint-euró árfolyamot eredményezhet.
A híradó megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudják, elküldték-e már a válaszlevelet a Bizottságnak, de vasárnapi adásukig nem kaptak választ.
