Úgy tűnik, egyre nagyobb az egyetértés, hogy az uniós országoknak közösen kell fellépni az energia világpiacán – derült az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos prágai informális csúcstalálkozóján. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tették, hogy kitartanak Ukrajna támogatása és a szankciós politika mellett.
Alapvetően két fő téma mentén haladt a párbeszéd az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos prágai informális csúcstalálkozóján, amely az előzetesen tervezettnél lényegesen hosszabb ideig tartott. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az európai államok előtt álló feladatokat a következőképpen foglalta össze: egyrészt meg kell erősíteni Ukrajna támogatását, ami magában foglalja a katonai és a pénzügyi támogatást egyaránt.
Másrészt az energiaválság megoldása érdekében három irányban kell lépéseket tenni és döntéseket hozni: ez a három terület az ellátás biztonsága, a kereslet csökkentése és az árak kezelése.
Az informális csúcstalálkozó célja az volt, hogy ezeket a területeken közelebb kerüljenek az álláspontok, amely elvezethet oda, hogy két hét múlva, a rendes EU-csúcson Brüsszelben már írásos formát is ölthet a megegyezés.
A vezetők megbízták az Európai Bizottságot, hogy a következő héten terjesszen elő egy javaslatot a gázár-mechanizmusról, amelyet az állam- és kormányfők október 21-i brüsszeli csúcstalálkozóján hagynak jóvá vagy utasítanak el.
„Közös az akarat egy közös európai megközelítésre az energia- és gázárak kezelésében” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy abban is egyre nagyobb az egyetértés, hogy az uniós országoknak közösen kell fellépni az energia világpiacán. Erre jövő év tavasszal kerülhet sor, amikor a télen kiürülő tartályokat ismét fel kell tölteni.
A tagállamok vezetői kinyilvánították további elkötelezettségüket Ukrajna támogatása iránt és azt is hangsúlyozta képviseletükben Michel elnök, hogy az EU nem fog megijedni Putyin nukleáris fenyegetésétől.
Az EU kitart a szankciós politika mellett, mert – ismét Michel elnököt idézve – „úgy gondoljuk, hogy nyomást kell gyakorolnunk a Kremlre”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „alapos első megbeszélést folytattunk arról, hogyan korlátozzuk a gázárakat, garantáljuk az egységes piac megfelelő működését, és hogyan ösztönözzük a beruházásokat.”
Az árak mérséklésének egyik eszköze vélhetően az lesz, hogy az elektromos áram előállításához szükséges gáz árát maximálják.
A prágai informális EU-csúcs két legfelkapottabb pillanata a közösségi médiában a magyar és a finn kormányfőhöz fűződik. Az állami vezetők közül egyedül Orbán Viktor kapott hatalmas füttykoncertet az ukrán és uniós zászlókat lengető demonstrálóktól.
Sanna Marin finn miniszterelnök pedig arra a kérdésre, hogy érhet véget a háború a következő választ adta: „A konfliktusból az a kiút, ha Oroszország elhagyja Ukrajnát. Ez a kiút a konfliktusból.” (Érdemes megemlíteni, hogy amikor Orbán távozott a csúcsról, az őt szállító konvoj nem a prágai vár előtt várt rá, ahol kiszállt és ahol a tüntetők is voltak, hanem bementek érte az épület belső udvarára.)
