„Az EU nem fogadja el a választási eredményeket” – közölte Josep Borrell külügyi főképviselő.
EU
A minszki hatóságok fellépését sem Fidesz, sem a KDNP ifjúsági tagozata nem ítélte el Brüsszelben, képviselőik nem írták alá az Európai Néppárt ifjúsági szervezeteinek erről szóló közös nyilatkozatát.
A cél az, hogy tagországoknak ne kelljen versenyezniük a hatásos oltóanyagért.
Ilyen rossz adatokra 1995 óta nem volt példa.
A jogállamisághoz akarják kötni a kifizetéseket.
Két nappal az uniós állam- és kormányfők maratoni ülését követően, amelyen megállapodtak a következő hét éves költségvetés és a helyreállítási alap keretfeltételeiben, az Európai Parlamenten volt a sor, hogy véleményt nyilvánítson.
Az uniós költségvetésről és közös hitelfelvételről hétfőn éjjel született megállapodás óta zajlik a vita arról, hogy ki nyert, ki veszített, mi is van valójában a jogállamisági garanciákkal.
Az igazságügyi miniszter hatalmas sikerként értékelte a hét eleji eredményt.
A miniszterelnök szerint kiharcolta a nagyobb összeget, az ellenzék kudarcot emleget, a szakember pedig úgy véli, a támogatási összeg csökkentése miatt Magyarország feltehetően nem jut majd nagyobb összeghez.
Szinte mindenki győzelemként beszél az EU-csúcson végül aláírt megállapodásról, különösen Orbán Viktor. De mit is akart elérni a miniszterelnök Brüsszelben és mi jött össze neki? Tények és értékelések.
Elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a pénzügyi csomagot.
Diplomáciai források ugyanakkor szkeptikusak, hiszen a jogállamisági kérdésekről szóló vita még hátravan.
Orbán Viktor hétvégén egyenesen arról beszélt, „ha nem lesz megállapodás a költségvetés ügyében, az nem miattam, hanem a holland fickó miatt lesz”.
A negyedik napon új javaslattal állt elő az Európai Tanács elnöke.
A harmadik napon a huszonhetek többségének ízlett a süti, ám a viszálykodás cseresznyéje még távol tart minket a két pénzügyi megállapodástól – összegezte frappánsan az EU-csúcs harmadik napját Litvánia uniós nagykövete.