Ursula von der Leyen évet értékelt – fel kell-e kötnie Orbánnak a gatyáját?

Ursula von der Leyen évet értékelt – fel kell-e kötnie Orbánnak a gatyáját?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondja évértékelő beszédét Strasbourgban 2021. szeptember 15-én (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szövetségesei és ellenfelei is bírálták az Európai Bizottság elnökét éves értékelő beszédét követően. Az őt támogató pártok képviselői határozottabb fellépést várnak például a jogállamiság védelme terén, ellenfelei szerint azonban már így is a kelleténél jobban beavatkozik az EU a tagállami belügyekbe. Deutsch Tamás az unió egységét félti az Európai Bizottságtól, Ujhelyi István szerint pedig a beszéd után Orbán Viktornak fel kell kötnie a gatyáját.

Az összefogást emelte ki Ursula von der Leyen az EU helyzetét értékelő State of the Union című beszédében. – Az elmúlt évszázad legsúlyosabb globális egészségügyi válságának időszakában összefogtunk annak érdekében, hogy Európa minden része egyformán hozzáférjen az életmentő oltóanyaghoz. Az utóbbi évtizedek legmélyebb globális gazdasági válsága idején együttműködtünk a NextGenerationEU keretében. A földkerekség eddigi legsúlyosabb válsága közepette összefogtunk és tető alá hoztuk az európai zöld megállapodást – fogalmazott az „Uniónk lelkének erősítése” című beszédében.

Von der Leyen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ifjúsághoz szóljon, ami nem véletlen, hiszen a közös uniós hitelfelvételt a most fiatal generációknak kell majd visszafizetnie. A következő év ennek jegyében az ifjúság éve lesz az EU-ban, több programot is indítanak, amelyeket a fiatalok vehetnek igénybe.

A beszéd hangsúlyos része volt az EU úgynevezett stratégiai autonómiájának megerősítése. Ennek egyik része a gazdasági függetlenség, egy konkrét területről hosszasan is beszélt az elnök. Ez pedig a félvezetők piaca, amely területen az EU szeretné megtörni a kínai hegemóniát. – Elő fogjuk terjeszteni a chipekről szóló új európai jogszabályt. Össze kell kapcsolnunk világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési kapacitásainkat. Össze kell hangolnunk az uniós és a nemzeti beruházásokat a teljes értéklánc mentén. A célunk, hogy közösen a legkorszerűbb európai chip-ökoszisztémát hozzuk létre, beleértve a gyártást is. Így biztosíthatjuk az ellátásunk biztonságát, és új piacokat alakíthatunk ki az úttörő európai technológia számára – jelentette ki Von der Leyen.

Úgy vélte, hogy a gazdaság erősödésének már vannak konkrét jelei is, mert míg legutóbb 8 évbe telt, amíg az euróövezet GDP-je visszatért a válság előtti szintre, ezúttal arra számítanak, hogy 19 ország még az idén, a többi ország pedig a jövőre eléri a világjárvány előtti szintet. Itt hozzátette, hogy az elmúlt negyedévben az euróövezet növekedése meghaladta mind az USA, mind Kína növekedését.

A másik terület az európai biztonság, ahol a cél az, hogy az EU képes legyen a NATO és az USA nélkül is önálló katonai fellépésre. Egy védelempolitikai uniót szeretne az EU megvalósítani, ennek érdekében a 2022 első félévében esedékes francia elnökség alatt védelmi csúcstalálkozót hívnak majd össze.

A járvány elleni védekezésről azt mondta az elnök, hogy a felnőtt lakosság több mint 70 százaléka be van már oltva az EU-ban, ugyanakkor Afrikában ez a szám 3 százalék. Az EU már eddig is 700 millió dózis oltóanyagot szállított a határain kívülre, jövőre újabb 200 milliót fog exportálni.

A klímaválság kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU teljesíteni tudja a vállalásait, ez azonban kevés, a világ többi részéről is konkrét cselekvésre van szükség, nem csak ígéretekre.

Ursula von der Leyen egyúttal kiállt az afgán nép, különösen a nők, gyerekek, újságírók, ügyészek, emberi jogi aktivisták mellett. Emellett felszólította a tagállamokat és a parlamentet is, hogy gyorsítsák fel az egy éve beterjesztett menekültügyi és migrációs paktum elfogadását, mert a késlekedés Európai ellenfeleinek kedvez. Ugyanakkor leszögezte, hogy az európaiak nagy része egyetért abban, hogy az illegális migrációt meg kell szüntetni, de abban is, hogy akik menekülnek, azokat segíteni kell.

Szólt az európai értékekről, ahol szerinte nincs helye alkunak. Az uniós értékek világosak, lefektették azokat az uniós alapokmányokban. A betartásuk fölött az Európai Bizottság őrködik, a vitás esetekben pedig az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Bejelentette, hogy 2022-től kezdődően a jogállamiságról szóló jelentések konkrét ajánlásokat is tartalmaznak a tagállamok számára.

Szólt az uniós források védelméről, hadat üzenve a közös pénzt megdézsmálóknak. Megfogalmazása szerint „a gyermekeink jövőjét szolgáló beruházások forrásai nem szivároghatnak el sötét csatornákon keresztül. A korrupció többet jelent az adófizetők megkárosításánál. A korrupció elriasztja a befektetőket is. A korrupció révén a nagypénzűek nagy előnyöket vásárolhatnak a hatalomban lévőktől, ami a demokratikus szabályok kiüresedését eredményezi. Költségvetésünk védelme érdekében minden, a rendelkezésünkre álló eszközt felhasználva utánajárunk valamennyi korrupciós esetnek”.

A vitában azonban a konkrét lépéseket kérték számon még a szövetséges pártok képviselői is. Dacian Ciolos, a liberálisok szónoka például azt mondta, hogy az EU illiberális fészkeket finanszíroz, holott már létezik a jogállamisági mechanizmus. Ezt tette szóvá Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő is, aki szerint az EU kiválóan kezelte a járványt, de közben Magyarországon egy autoriter kormány az uniós pénzeket arra használja, hogy lebontsa a jogállamiságot.

Összességében azt lehet mondani, hogy nagyon sok támadás érte az elnöki beszédet – minden oldalról. Egyrészt azt rótták fel az Európai Bizottságnak, hogy túlzottan igyekszik a tagállamok kedvében járni és ez csökkenti az önállóságát. Így aztán fontos területeken – klímavédelem, jogállamiság, migráció – nem haladnak a folyamatok kellő ütemben, vagy éppen a helyzet egyre rosszabbá válik. A populista, szélsőjobbos tábor pedig azt mondta, hogy az EU még mindig a kelleténél jobban beleavatkozik a tagállami szuverenitásba.

Deutsch Tamás fideszes képviselő azt mondta, „teljességgel elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a közép-európai térség országaival fennálló vitáit hatalmi szóval akarja rendezni!”. A Fidesz delegációvezetője kitért arra, hogy a közép-európai térség országai és polgárai „nem panaszkodnak még akkor sem, amikor az európai ideológiai fősodor képviselői gyarmattartókra jellemző felsőbbrendűséggel nézik le őket. És akkor sem, amikor mindenféle ürüggyel politikailag és jogilag is támadnak majd 70 millió közép-európai embert, pedig bizony a helyzet ez.” Úgy véli, Brüsszel visszaél a hatalmával és rombolja az unió egységét. – És számunkra, szabadságszerető és patrióta közép-európaiak számára az európai együttműködés és az Unió egysége túlságosan fontos dolog ahhoz, mintsem hagyjuk, hogy azt módszeresen szétverjék – emelte ki Deutsch Tamás.

Ujhelyi István MSZP-es EP-képviselő lapunkhoz eljuttatott közleményében többek között azt írta, „Orbán Viktor felkötheti a gatyáját, vesszőfutás lesz számára a következő időszak, hiszen az Európai Bizottság elnökének évértékelőjéből és az arra adott egyetértő reakciókból világossá vált, hogy az Európai Unió még egységesebbé, még együttműködőbbé válik a közeljövőben”. A szocialista politikus szerint egyértelműen új korszak kezdődik, „az Európai Uniónak láthatóan megjött a bátorsága is ahhoz, hogy konkrét lépéseket tegyen, amikor a demokrácia leépítését látja egy tagállamban”.

A következő napokban és hetekben arra lehet számítani, hogy az Európai Bizottság egy sor jogszabály-javaslatot terjeszt elő azokban a témákban, amelyekben az elnök fellépést ígért.

Ursula von der Leyen teljes beszédét magyarul ITT lehet elolvasni.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom