Hétfőn délelőtt kigurult a Nemzeti 11 feliratú autóbusz a Magyar Labdarúgó Szövetség telki bázisáról – a válogatott elindult németországi ideiglenes bázisára, a Weiler im Allgäuban működő négycsillagos Tannenhof Sport and Spa hotelbe. Innen repül a csapat pénteken Kölnbe, hogy aztán szombaton megkezdje szereplését az Európa-bajnokságon a Svájc elleni mérkőzéssel. Sorozatban immár harmadszor vagyunk mi is részesei ennek a nagyszabású rendezvénynek – ez a tény már-már hihetetlen a hazai fociszurkolóknak, hiszen 44 éves szünet tört meg akkor, amikor 2016-ban végre újra kijutottunk a kontinenstornára. Nem kell mondanunk, hogy a 44 év alatt mennyire megváltozott a világ és azon belül a futball, amely a globális szórakoztatóipar szerves része lett.
Az Európai Labdarúgó-szövetség, vagyis az UEFA 2,5 milliárd eurós bevétellel számol az 51 mérkőzésből álló németországi torna megrendezéséből (a nyitómeccs június 14-én van Münchenben, a döntőt pontosan egy hónappal később, július 14-én tartják Berlinben). Ez a hatalmas összeg a közvetítési díjakból, a szponzori megállapodásokból, a jegyek és a licencek értékesítéséből tevődik össze. A bevétel közel fele (1,2 milliárd euró) tiszta nyereség lesz. Itt álljunk meg egy pillanatra. A most zajló folyamatokról értelemszerűen még nincsenek tényszámok, de az Euro2020, vagyis a megelőző kontinenstorna (melyet jelentősen befolyásolt a koronavírus-járvány például azzal is, hogy egy évvel elhalasztották) számai az UEFA-jelentéséből már ismertek. Három évvel ezelőtt a médiajogok értékesítéséből az összbevétel 83,2 százaléka származott, a kereskedelmi megállapodások pedig a 13,9 százalékát adták – ezzel szemben már-már elhanyagolható a jegybevétel (1,8 százalék) és az egyéb bevételek (1 százalék). Ebből világosan látszik: a futball-Európa-bajnokság tulajdonképpen egy televíziós produkcióra épül.
Mikronéziától El Salvadorig mindenhol az Eb-t nézik
Nem véletlen, hogy a közvetítés az UEFA fő prioritása: minden meccset (bárhol is szervezzék az Eb-t) saját közvetítői stábbal, saját felszereléssel oldanak meg. A jogot megvásárló televíziók természetesen küldhetnek a mérkőzést közvetítő riportert és akár saját műszaki stábot is a stadionba, de a fő videójelet a pályán történő eseményekről az UEFA biztosítja.
A részben budapesti rendezésű korábbi kontinenstorna alatt volt alkalmam pár szót váltani az UEFA egyik tisztviselőjével, aki a közvetítési jogokat értékesíti. Ő mondott egy meglepőt: a trendek azt mutatják, hogy az Európa-bajnokság egyre népszerűbb lesz a latin-amerikai országokban! Ázsiát már régóta meghódította az európai foci, de az időeltolódás nem kedvez az ottani rajongóknak. Például a magyar válogatott Skócia elleni mérkőzése június 23-án, vasárnap este kilenckor kezdődik Stuttgartban, az hajnali négy óra a dél-koreai Szöulban, viszont jóval kényelmesebb időpontot, délután két órát jelent a kolumbiai Bogotában. És aki várt valaha is focimeccset, körmöt rágva, az pontosan tudja: élő közvetítésben nézve az igazi, ha már tudjuk a végeredményt, elillan a varázs.
Megkerestem az UEFA honlapján, hogy a mostani tornát hány helyen közvetítik. Kiderült, gyakorlatilag mindenhol a világon Mikronéziától El Salvadorig. Ha jól számoltam, 220 ország és terület rendelkezik a közvetítési jogokkal – olyan kevesek által elismert országoknak-területeknek is eladták a jogot, mint Palesztina vagy éppen Nyugat-Szahara. Egyetlen országot nem találtam a felsorolásban, Észak-Koreát, de a szövetség még a nemzetközi vízen vagy légtérben tartózkodókra is gondolt: eladta az IMG céghez tartozó Sport 24 csatornának a jogot, így a szállodahajókon nyaraló vagy egy repülőgép fedélzetén éppen a világot átszelő utazó is élőben nézheti a mérkőzéseket.
A magyar válogatott is üzlet
A magyar válogatott egyre sikeresebb szereplése itthon is nagy üzlet. Ha most valaki bekapcsolja a rádiót, biztosan belefut a népszerű sportriporter hangján futó hipermarket-hirdetésbe. Ha gyorsétterembe megy, vehet Szoboszlai-menüt, és persze az MLSZ webshopján is kapható a válogatott hivatalos piros meze, amelyet a nagy német sportszergyártó cég biztosít. Ha számokat, nevet is akarunk rajta, akkor elég mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, hiszen közel negyvenezer forintnál áll meg a számla. Hogy van rá érdeklődés, azt jól igazolja a webshopot működtető Goal Hungary cég mérlegadatainak alakulása: 2018-ban még csak 139 millió forint volt az árbevételük, 2022-ben már 327 millió.
A foci Magyarországon is üzlet, bár itt még mindig az adófizetők a legnagyobb támogatók. Az MLSZ mérlegében az értékesítés nettó árbevétele 2021-ben 25 milliárd 889 millió, 2022-ben 28,256 millió forint volt. Ezzel szemben elhanyagolható a tagdíjbevétel, alig 10 millió forint, ehhez képest csak a vezető tisztségviselők juttatásaira ennek több mint tízszeresét fizették ki. A válogatott jó szereplése látszik a jegybevételeken is: 2021-ben 954 millió forint, rá egy évre már 1 milliárd 275 millió forint származott ebből.
Száz szónak is egy a vége: pénteken elkezdődik az egy hónapos európai fociünnep! Ha jobban meg akarjuk érteni a képernyőn látottakat (vagy esetleg azon szerencsések közé tartozunk, akiknek jutott jegy a magyar érdekeltségű mérkőzésekre), akkor hasznunkra lehet a G-Adam kiadó két kiadványa. A Baumstark Tibor és Bán Tibor által írt Eb-kalauz 2024 a szurkoló kézikönyveként szolgál: egyszerre futballkisokos és útikönyv, amely bemutatja a németországi helyszíneket és a tornán részt vevő huszonnégy csapatot. Megismerteti velünk a feltörekvő tehetségeket, a mostani sztárokat és a korábbi legendákat, felvázolja a válogatottak taktikáját, de arra is kapunk tippeket, hogy két meccs között mit és hol érdemes megnézni a városban és környékén. Aki a könyv helyett a magazinformátumot részesíti előnyben, annak ott a Futball-Eb 2024 beharangozó magazin csapatbemutatókkal, Rossi-interjúval, a kiutazóknak stuttgarti és kölni érdekességekkel, valamint Panini játékoskártyákkal.
Lapunk a helyszínen követi a magyar csapat mérkőzéseit, így érdemes lesz ellátogatniuk a Hang.hu-ra az Eb ideje alatt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/24. számában jelent meg június 14-én.
