A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők alacsonyabb, 6,1 százalékos éves, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,4 százalékos GDP-növekedést vártak.
A növekedéshez leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Az iparon belül különösen az élelmiszeripar és a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte a növekedést – tette hozzá a KSH.
A második negyedévi GDP részletes adatait szeptember 1-jén közli a KSH.
A Hvg szerint ez a 3 ok magyarázhatja a magas növekedést: a kormányzati osztogatás miatt az év második három hónapjában kimondottan sokat költhettek az emberek; az orosz-ukrán háborút érzi ugyan az ipar, de még csak a drágulást hozta el, komolyabb leállást a termelésben nem; 2021 elején-közepén, amivel a mostani számokat összehasonlítjuk, főleg a szolgáltató szektorban nagyobb leállás volt, így most látjuk a bázishatást.
Tovább gyengült a forint
Nem mozdult el érdemben a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a GDP-adat ismertetése után. Az euró jegyzése 405,76 forintra változott mintegy 10 perccel a GDP-adat ismertetése után, míg percekkel előtte 405,66 forinton állt. 10 órára pedig 408 forintra gyengült.
A frank árfolyama 419,96 forintról 419,86 forintra változott, a dolláré pedig 399,33 forintról 399,35 forinta módosult. Az euró szerda kora reggel 403,68 forinton, a frank 417,94 forinton, a dollár pedig 396,82 forinton állt.
Borús kilátások
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy az elemzői várakozásokat felülmúlva nőtt a hazai GDP a második negyedévben. A hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás – tette hozzá. Számítása szerint a járvány előtti szintet mintegy 7,2 százalékkal haladja meg hazai GDP. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem zárta ki, hogy a bankholding kissé felfelé módosítja az idei GDP-növekedésre vonatkozó 5,7 százalékos prognózisát, bár a következő negyedévekben már érdemi lassulást várnak, részben bázishatások, részben a háború negatív következményei miatt.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjába arra utalt, hogy a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta. Kitért viszont arra is, hogy a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak: következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. Az Erste jelenlegi előrejelzése az éves GDP-növekedésére 5,5 százalék, ugyanakkor az év végére elfogyhat a lendület. Az utóbbi évekre jellemző, erőteljes áthúzódó hatás hiányában és az egyre mérséklődő belső kereslet következtében jövőre 1,5 százalékos növekedést várnak az Erste Bank elemzői.
(MTI)
