Csehországban harminc évvel a rendszerváltás után is jelentős azok aránya, akik szerint jobb volt az élet a szocializmusban, mint a jelenlegi kapitalizmusban, polgári demokráciában – derült ki az NMS Market Research közvélemény-kutató intézet és a Post Bellum polgári társulat által nyáron készített országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.
A MTI által idézett felmérésben országosan mintegy ezer főt kérdeztek – akiknek több mint fele 40 évnél idősebb személyek volt; olyanok, akik legalább gyermekfejjel megélték az 1989 novemberében megdöntött szocialista rendszert –, akiknek 38 százalék válaszolta azt, hogy szerinte a rendszerváltás előtt jobb volt az élet.
Az emberek elsősorban a korabeli szociális hálót, a biztonságot és a munkavégzési kötelességet emelték ki, miközben úgy vélték, az emberek közti viszonyok is tisztességesebbek voltak. Ellenkező véleményt, tehát hogy a rendszerváltás előtt rosszabb volt az élet mint ma, a megkérdezettek 45 százaléka fogalmazott meg. A maradék 17 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani. Magát a rendszerváltást az emberek 36 százaléka pozitívnak, 17 százalék negatívnak minősítette, míg a többiek azt állították, hogy náluk semmi sem változott, illetve nem tudják a kérdést megítélni.
Stanislav Radocha, az NMS Market Research szakértője szerint a múlt iránti nosztalgia sokkal inkább függ a végzettségtől, mint a lakhelytől. – Míg az általános iskolát és középiskolát végzettek között 52 százalék tartja jobbnak a volt társadalmi berendezkedést, addig a magasabb végzettséggel rendelkezők körében csak 16 százalék – mutatott rá Radocha.
Hol csúszott félre a magyar rendszerváltás, hová jutottunk mostanra? | Magyar Hang
Körkérdés közállapotainkról harminc évvel a rendszerváltozás után.
Ugyanakkor az emberek többsége, 59 százalék azt állítja, ma anyagilag jobban él, mint 1989 előtt. A negyven éven felüliek körében ez az arány 55 százalék. Az emberek 24 százaléka viszont rosszabbnak tartja a jelenlegi életnívóját. A polgári demokratikus rendszeren a csehek leginkább azt méltányolják, hogy szabadon lehet utazni, szabadon lehet írni és beszélni, és nem kell kötelezően részt venni különféle állami-társadalmi rendezvényeken. A rendszerváltás 30. évfordulója ünnepségein a megkérdezettek 28 százaléka tervezi részvételét.
Csehországban és Szlovákiában az 1989. november 17-i prágai engedélyezett diáktüntetés erőszakos feloszlatását tartják a csehszlovákiai rendszerváltás kezdetének. A prágai eseményeket követően országszerte rendszerellenes megmozdulásokra került sor, amelyek következtében rövidesen megdőlt a komunista párt uralma és a szocialista rendszer.
