A kisebb és a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatokat nagyobb arányban érintették az energiaválság okozta pénzügyi nehézségek, mint a nagyvállalatokat. A megkérdezett cégek nagyjából harmada elképzelőnek tartja, hogy kapacitáscsökkentésre vagy akár leállásra is kényszerülhet, de csak kisebb részük tartja ezt nagyon valószínűnek – derült ki a Magyar Kereskedelmi-és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) kutatásából.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) féléves konjunktúravizsgálata részeként 2022 októberében összesen 2135 hazai vállalkozás vezetője számolt be arról, hogy az energiaválság árnyékában miként alakult cége pénzügyi helyzete.
A kutatás szerint a legtöbb vállalkozásnak a 2022 októberét megelőző hónapokban az energiahordozók kifizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi problémát: a cégek 14 százalékának érdemi, a vállalat működését veszélyeztető nehézséget okozott, további 35 százaléknak pedig kisebb nehézségeket okozott ez a kötelezettség, de nem veszélyeztette a vállalat működését. A második leggyakrabban említett pénzügyi nehézség az adók és járulékok befizetése volt, amiről a cégek 8 százaléka mondta azt, hogy érdemi, a vállalat működését veszélyeztető nehézséget okozott, 34 százaléknál pedig kisebb nehézséget jelentett. A harmadik leggyakrabban említett nehézség a megrendelt alapanyagok és nyersanyagok kifizetése a vállalatok 5 százalékának okozott érdemi nehézséget, és 32 százalékának kisebb nehézséget.
A kisebb vállalatokat nagyobb arányban érintették a különböző pénzügyi nehézségek, mint a nagyvállalatokat. A négy vizsgált ágazat – ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás – hasonló mértékben volt érintett. A vizsgált pénzügyi kötelezettségek mindegyike alacsonyabb arányban jelentett érdemi vagy kisebb nehézséget a döntően exportáló illetve a részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő cégek számára, mint a tisztán hazai tulajdonban lévő és a hazai piacra termelő vállalatoknak.
A cég tevékenységéhez szükséges energiahordozók, illetve alapanyagok, nyersanyagok, késztermékek beszerzési nehézségeit figyelembe véve a cégvezetők többsége egyáltalán nem tartja valószínűnek a következő félév folyamán cége teljes leállását (67, illetve 69 százalék), a megkérdezettek maradék nagyjából egyharmada azonban valamilyen mértékben számol ezzel a lehetőséggel.
A cégek a kapacitáskihasználtság csökkentését mindkét esetben elképzelhetőbbnek tartják, mint a teljes leállást. A vállalkozások körülbelül harmada ugyanakkor nem tartja valószínűnek azt sem, hogy az energiahordozók ára miatt (29 százalék egyáltalán nem tartja valószínűnek) vagy a nyersanyagárak miatt (37 százalék) a kapacitáskihasználtság csökkentésére kényszerülne.
Az energiaárak miatti kapacitáskihasználtság csökkentését a megkérdezett cégek 15 százaléka tartja nagyon valószínűnek, miközben a teljes leállást csupán 3 százalékuk. A nyersanyagok, késztermékek beszerzési nehézségei miatt a vállalkozások 8 százaléka számít kapacitáscsökkenésre, teljes leállásra 2 százalékuk.
Összességében az is elmondható, hogy a megkérdezett cégvezetők az alapanyagok, nyersanyagok, késztermékek beszerzési nehézségei miatti kapacitáskihasználtság-csökkentést, illetve teljes leállást kevésbé tartják valószínűnek, mint az energiaárak alakulása, illetve az energiahordozók beszerzési nehézségei miatti csökkentést, illetve teljes leállást.
Április óta a kutatás szerint megnövekedett azon vállalatvezetők aránya, akik a versenytársak tevékenységének felfüggesztésére, piaci kilépésére számítottak.
