Egyre több nyugat-európai város vezetése dönt úgy, hogy korlátozza az autóforgalmat a sűrűn lakott, belvárosi negyedeiben. Általában a legszennyezőbbnek tartott dízelek behajtását tiltják meg. Azok az autók, amelyek Németországban vagy Ausztriában a korlátozások következtében nehezebben eladhatók, Magyarországon még jó vételnek számítanak. A hazai szabályozás ugyanis nem a környezettudatos választás felé tereli a használtautó vásárlókat.
A napokban jelentette be Bécs vezetése, hogy 2040-re el szeretnék érni a klímasemlegességet, ezért – egyéb korlátozások mellett – legkésőbb akkor kitiltanák a városból a benzin és dízelüzemű autókat. A brüsszeli régióban idén év elejétől nem közlekedhetnek Euro 4-es és annál alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelautók, valamint egyes 11 évnél idősebb járművek sem. Stuttgart belvárosába pedig már 2019 óta nem lehet behajtani régi dízelekkel. A tilalom alól a helyiek sem képeznek kivételt.
A tendencia egyértelmű, a régebbi dízelek ellen indított háború Nyugat-Európa egyre több városában lángol fel. A lakosság többsége pedig belátja, hogy nem érdemes szemben úszni az árral, ezért vagy megszabadulnak a dízel autóiktól, vagy eszükbe sem jut ilyen típust vásárolni. Nem úgy a Magyarországra és más régiós országokba szállító használtautó kereskedők, akik örömmel veszik meg a nyomott áron kínált járműveket.
Katona Mátyás, a Használtautó.hu szakértője lapunknak arról beszélt, hogy a dízel modellektől való elfordulás első körben az új autók piacán mutatkozott meg. Németország 2007 óta alkalmazza a szélvédőkön látható, zöld, sárga, piros színű emissziós matricákat, melyek lapján eldöntik, hogy mely járművek hajthatnak be egy bizonyos városrészbe. Ugyanakkor nemcsak a kibocsátáson alapuló korlátozásokra találhatunk példát Nyugat-Európában. Párizs vezetése például életkor alapú korlátozást vezetett be. Ott a 15 évnél idősebb dízel és a 25 évnél idősebb benzinüzemű autókat tiltották ki a belvárosból.
Egyértelmű, hogy a nagyobb városokból kiszoruló dízelautók az átlagosnál nagyobb értékvesztést szenvednek el, emiatt tulajdonosaik fokozottan meggondolják, hogy új autó vásárlásakor dízelre van-e szükségük. Katona Mátyás szerint a hazai piacon is látható, hogy a dízelautóktól elfordultak a vevők, elsősorban a benzinesek és a hibridek felé. Tavaly a hazánkban eladott új autóknak már csupán 14%-a volt hagyományos dízel. Ez épp akkora hányad, mint amennyi az öntöltő hibridekre esik.
Bár hazánkban még sehol nem vezettek be általános korlátozást, és a dízelek árvesztése kisebb mértékű, mint nyugaton, a tendencia már nálunk is megjelent. – Talán sokan nem is tudják, hogy a szmogriadó idején Budapesten az Euro 5-ös dízelek sem közlekedhetnek, csakis az Euro 6-osok. Ez utóbbi normát 2015 szeptemberétől kell teljesíteniük az új autóknak, tehát az annál korábban gyártott dízelek mindegyikét érinti a korlátozás – jegyezte meg Katona Mátyás.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a dízelektől való elfordulás oka nem kizárólag a korlátozások bevezetésében keresendő, hanem a műszaki tulajdonságaikban is. Egy modern turbódízel és annak kipufogógáz-tisztító rendszere, részecskeszűrője sokkal több hibalehetőséget és költségesebb javításokat rejt magában, mint egy benzines modell. Ezt számos autós megtapasztalhatta az elmúlt tíz évben. Ezt is érdemes tehát számításba venni autóvásárláskor.
A használtautó.hu szakértője szerint a külföldi, használt dízelek behozatalát az állami szabályozás is serkenti, ugyanis utoljára 2012-ben változott a regisztrációs adó mértéke és avulási táblája. A jelenleg is hatályos szabályozás pedig nem tesz különbséget az Euro 5-ös és az Euro 6-os autók között, a két kategóriára azonos, kifejezetten kedvező díjtételek vonatkoznak. Mivel a behozott autók 63%-a 10 évnél idősebb, az országba zömében Euro 4-es vagy az alatti emissziós normájú autók érkeznek.
Mint azt Katona Mátyás megjegyezte, hazánkban csupán egy szűk, bár egyre bővülő réteg helyezi előtérbe a választásnál a környezetvédelmi szempontokat. Legtöbben még manapság is elsősorban az ár alapján választanak. Ráadásul a szabályozás sem a környezettudatosabb döntés felé tereli a vásárlókat. Míg a cégautó-adó rendszerben évek óta megjelent az emisszió alapú differencia, a magánszemélyek által fizetendő gépjárműadó-rendszer csupán az autó teljesítményét és életkorát veszi figyelembe, vagyis még az adott autó motorméretét és fogyasztását nem.
Magyarán egy vadonatúj, 1,2 literes, 83 lóerős, szerény fogyasztású, természetesen Euro 6-os normájú benzinmotorral szerelt kisautó után az éves gépjárműadó magasabb, mint egy 16 évnél is idősebb, így legfeljebb Euro 4-es, 3,0 literes dízelmotorral szerelt, nagyjából dupla fogyasztású, sokszoros emissziójú valahai luxusautó esetén. Ez a rendszer természetesen nem ösztönzi az autóvásárlókat a modernebb, tisztább üzemű autók megvásárlására.
A zöld rendszám által ugyanakkor a tisztán elektromos és a plug-in hibrid modellek már 2016 óta kellő kedvezményt kapnak ahhoz, hogy kelendőek legyenek, népszerűségük folyamatosan növekszik. A tisztán elektromos autók 2021-ben az eladások 4, a plug-in hybridek 5 százalékát adták a magyar újautó-piacon is, s ezen modellek a használtautó-behozatalban is mind népszerűbbek, ugyanis még a regisztrációs adó alól is mentesülnek.
Várkonyi Gábor autóipari szakértő ugyanakkor arról beszélt a lapunknak, hogy egyelőre nem tűnik úgy, hogy nagyon nagy értékvesztésen mennének át a dízelautók. Mint megjegyezte, a Volkswagen-botrányként elhíresült eset után nagyobb árcsökkenést értek meg ezek a járművek, mint a városi tilalmak hírére. Néhány évvel a botrány lecsengése aztán után ismét helyreállt a dízelek kereslete.
A szakember szerint Magyarországon a legnagyobb gondot az jelenti, hogy még ma is közlekednek olyan autók melyek a részecskeszűrőjét kiszerelték. Egy ilyen öreg, megbuherált autó pedig több száz jól karbantartott, új dízelautó kibocsátásával felérő károsanyagot pufog ki a levegőbe. Sajnos a rendőrségnek ilyen esetekben korlátozott a cselekvőképessége, a részecskeszűrő nélkül közlekedő járművet nem vonhatják ki a forgalomból a helyszínen. Várkonyi szerint a műszaki vizsgáztatás hiányosságai is hozzájárulnak a hazai problémákhoz, mivel viszonylag sok olyan autó kap engedélyt, amelyik nem felel meg a környezetvédelmi szempontoknak.
