Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 2023-ban 31 814 milliárd forint, kiadása 36 832 milliárd forint volt. A KSH adatai szerint az előző évhez képest a bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal nőttek, míg kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal emelkedtek.
A kormány azzal próbálta meg ellensúlyozni a tavalyi recessziót, hogy öntötte a pénzt a gazdaságba, ami most jelentős deficit formájában üt vissza. A KSH által közölt adat felér egy erősebb orrba vágással, hiszen nem arról beszélünk, hogy sikerül-e tartani a maastricht-i kritériumokat, hanem arról, hogy az abban foglalt legfeljebb 3 százalékos GDP-arányos hiánycél dupláját mennyivel haladjuk meg – mutatott rá Csaba László. A közgazdász, egyetemi tanár szerint a mostanihoz hasonló mértékű költségvetési hiány egy háborús helyzetben indokolható lenne a körülményekkel. Ám, mint azt a régiós országok jóval kedvezőbb eredményei mutatják, ilyesmiről szó sincs, csak a kormányzati propaganda magyarázza a külső körülményekkel a gyenge eredményt. A közgazdász felhívta rá a figyelmet, hogy a deficit csak a GDP arányában ennyire „kedvező”, hiszen ha a kiadásokat és a bevételeket tesszük egymás mellé – ahogy ezt bármely vállalkozás teszi – akkor a hiány valójában 13,4 százalékos.
Csaba László úgy látja, az összképen némileg javíthat, ha a már beharangozott járműipari fejlesztésekből valamennyi megvalósul és termőre fordul, illetve ha a kiadásokat visszafogná a kormány. Ez utóbbira azonban – vélekedett – nem érdemes számítani, hiszen idén is választási év van. A közgazdász várakozásai szerint nincs sok esély rá, hogy a 2024-es év egészében a GDP-arányos költségvetési deficit jelentősen 6 százalék alá menjen, ellenben a hiány emelkedése benne van a pakliban. A GDP-növekedést pedig a legjobb esetben is 2,5 százalék körülire várja.
KSH adatai szerint egyébiránt az előző évhez képest a bevételek 3645 milliárdos emelkedésén belül a legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal magasabbak voltak. Az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek. A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 456 milliárd forint (6,7 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1265 milliárd forint (18,4 százalék) volt. A folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabbak voltak.
2023 negyedik negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek, a kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a kedvezőtlen külső hatások okozzák a gazdasági nehézségeket, de a költségvetés „a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához”. – A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt – írta a PM.
