Közel kétmillió ház energiafaló Magyarországon

Évek óta halogatom a házam rendbetételét abban a reményben, hogy lesz megfizethető áron építőanyag és szakember. Ha újra elszállnak az árak, inkább kitanulom a szakmát – vélekedett egy ismerős annak hallatán, hogy a kormány új, államilag támogatott otthonfelújítási programot tervez. Nem nagy benne a lelkesedés, mert az elmúlt években végignézte, hogy mások – mivel gyereket neveltek – szinte ingyenpénzből szigetelték a házukat, cseréltek ajtót, ablakot, fűtési rendszert, telepítettek napelemet a tetőre. A megugró energiaárak és a támogatási programok keltette kereslet felhajtotta az építkezés költségeit, neki már jóval drágább lett minden, így inkább kivár. A korábbi tapasztalatok alapján szkeptikus, hibának tart minden olyan támogatási formát, amely tovább fokozhatja az inflációt. 

– Valamit azonban tenni kell: hazánkban közel kétmillió családi ház energetikailag pazarlónak minősül – mondta Horváth Áron, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) ügyvezető igazgatója. Sokszor elhangzik szakmai fórumokon az is, hogy a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100–130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most csak töredéke valósul meg, mert a tulajdonosok jó részének nincs pénze több (tíz)milliós beruházásokra. Ezek ugyanis sokszor olyan épületek, amelyek egyébként is rosszabb állapotban vannak az átlagnál, így nemcsak energetikai korszerűsítésre lenne szükség, hanem például a villany-vagy a vízvezetékek felújítására is.

• Mennyibe kerülhet a korszerűtlen Kádár-kockák felújítása?
• Mekkora fűtési költséget lehet megtakarítani az energiapazarló lakások felújításával?
• Mivel kell kezdeni az energiatakarékos korszerűsítést?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap április 4-ig kapható 2024/13. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!