Csak Bulgáriában alacsonyabb az életszínvonal a magyarénál – ez derül ki az Eurostat friss felméréséből, amit a HVG.hu szemlézett. A kutatás alapján ugyanis csak a blogár háztartások egy főre eső fogyasztási kiadása volt távolabb az EU-átlagtól a tavalyi évben, mint a magyaroké. A bolgár háztartások költenek kevesebbet a magyaroknál számszerűen is.
A magyar háztartások fogyasztása gyakorlatilag stagnál az uniós átlaghoz képest. 2009-ben annak 59 százalékán állt, majd benézett 60 százalék fölé, de 2017-ben ugyanott tartott, mint a gazdasági válság évében. 2018-ban újra emelkedett kicsit. A mostani adatok szerint még a románok is lehagynak minket.
a háztartások végső fogyasztása vásárlóerő-paritáson
null
A
magyar állam már korántsem áll ilyen rosszul, az állam végső
fogyasztási kiadásai tekintetében Magyarország nemhogy nem
sereghajtó, de a középmezőny végén áll. Az állam fogyasztási
kiadásai olyan szolgáltatásokra és dolgokra mennek el, amiket az
állam vagy egyes polgároknak nyújt, vagy a közösségnek
általában – például utakat, kórházakat, stadionokat épít.
Papíron az állam fogyasztási kiadásai mind az állampolgárok
érdekében történnek, a szolgáltatások és a dolgok végső
soron az állampolgárokat gazdagítják – a magyar kormány
kritikusai szerint a Fidesz esetében ez nincs feltétlenül így,
elég
a látványberuházásokra gondolni.
A
régióban egyébként Magyarországon kívül Csehország az
egyetlen, ahol az állam fogyasztási kiadásai közelebb lennének
az EU-átlaghoz, mint a háztartásokéi. Ez az egész unióban
inkább a gazdagabb, jóléti államokra jellemző.
