Kiderült, tényleg meghosszabbítja a kötelező akciózást a kormány

Kiderült, tényleg meghosszabbítja a kötelező akciózást a kormány

A kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája egy budapesti CBA üzletben 2023. augusztus 1-jén. (MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlás tilalmát – derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből. 

A szokásos kormányzati narratívának megfelelően a „szankciós inflációra” hivatkozva magyarázza a közlemény a kötelező akciózást, amelyet 2023. június 1-től vezettek be a boltok számára. – A kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 mértéke emelkedett, másrészt a kötelező akciózási szabályok immáron kiterjedtek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Mindemellett a kötelező akciózásban érintett üzletekben a korábban árstoppos termékfajták ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár. – részletezik a szabályokat. 

Mint bejelentették, a kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött, mert úgy látja: „a kötelező akciózással, valamint a július 1-től működő online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakuljon ki a kiskereskedelemben”. Várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy még tovább csökkenjen az élelmiszerinfláció.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egyébként már szeptember közepén úgy nyilatkozott, hogy az év végéig meghosszabbítja a kormány a kötelező akciózást a boltokban, szerinte az online árfigyelő és a kötelező akciók is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre inkább csökken Magyarországon az infláció. Mondta ezt úgy, hogy az augusztusi inflációs adat még mindig a várakozások felett alakult, 16,4 százalékos volt, ami messze a legmagasabb érték az Európai Unióban.

Ami a betéti kamatsapkát illeti, a minisztérium szerint egyes intézményi befektetők saját javukra fordították az infláció miatt kialakult magasabb hozamokat, olyan jövedelmet elérve, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a korábbi 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot. 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. Az „aránytalan gazdagodás további elkerülése miatt” a kormány ezt a határidőt először 2023. június 30-ig, ezt követően 2023. szeptember 30-ig, mostani döntésével pedig 2023. december 31-ig meghosszabbította.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy 2023. december 31-ig továbbra is megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását, így a meghatározott pénzügyi szervezetek, valamint 20 millió forint összeget meghaladóan természetes személyek továbbra sem vásárolhatnak az európai unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.