Megint kamatot emelt a jegybank, de lassított az ütemen

Megint kamatot emelt a jegybank, de lassított az ütemen

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten. (Fotó: Wikimedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé. A jegybank ezzel meglepte az elemzőket is, akik az utóbbi hónapokban szokásos 30 bázispontos szigorításra számítottak. 

Az előző, augusztusi ülésén ugyanis 30 bázisponttal 1,50 százalékra, júliusban ugyanilyen mértékben, 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács. A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. A jelenleg 5 százalék körüli infláció a jegybank várakozásai szerint éves szinten 4,6-4,7 százalék körül alakul, és jövőre 3,4-3,8 százalékos sávba csökkenhet.

Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon – emlékeztet az MTI.

A monetáris tanács szerint az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja – írta a testület a keddi kamatdöntés indoklásában.

Hozzáteszik, a testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A monetáris tanács folytatja az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A testület legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét – írták.

Meglepetésként értékelték az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a 15 bázispontos kamatemelést, Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is ezt emelte ki. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt. – A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat – közölte. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a jegybank üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6 százalékot.

Az elemző a következő két kamatdöntő ülésen további kamatemelésekre számít, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón – tette hozzá. A vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A következő hónapok 15 bázispontos kamatemeléseivel, az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat – közölte.