Bár már egy hete lehet tudni, hogy a kormány meghosszabbítja a hitelmoratóriumot, Varga Mihály pénzügyminiszter végül csak hétfőn, egy Facebook-videóban jelentette be a konkrét részleteket. Ezek alapján a rászorulók novembertől jövő június 30-ig kaphatnak további mentességet hitelük visszafizetése alól, vagyis csak a parlamenti választásokat követően kell ismét törleszteniük. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azok, akik novembertől ismét fizetni fogják a hiteleiket, jól teszik, ha utánanéznek, mennyivel nőtt a hitelük futamideje a moratórium alatt.
A rászorulók alatt a kormány viszonylag tág kört ért. Annak tekinti a nyugdíjasokat, a gyermeket várókat, a gyermekeket nevelőket, a közfoglalkoztatottakat és mindazokat, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások közül pedig azok jogosultak hosszabbításra, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest. A Magyar Bankszövetség számításai szerint ez azt jelenti, hogy a hiteladósok 70 százaléka továbbra is jogosult lesz a mentességre. Jelasity Radován, a szövetség elnöke a távirati iroda tudósítása szerint úgy véli, ennél kevesebben fognak élni moratórium nyújtotta lehetőséggel, így novembertől jelentősen csökkenni fog az abban részt vevők száma.
Lesznek, akikre kellemetlen meglepetés vár
A lapunknak nyilatkozó elemző szintén úgy gondolta, hogy mivel a mentesség október végétől már nem automatikusan jár, hanem az adósnak kell azt kérvényeznie, a jogosultak egy jelentős része nem fog élni vele. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a hosszabbítás azoknak is segítséget jelent, akik október végétől nem jogosultak a részvételre, mert ők kaptak egy plusz hónapot arra, hogy felkészüljenek a hitelük visszafizetésére. A szakember úgy gondolja a kedvezményre jogosultak körét kifejezetten tág határok között húzta meg a kormány. Ugyanakkor miután nagyon sokan vannak azok, akik már eddig is különösebb nehézség nélkül tudták volna fizetni a törlesztőrészleteket, ezért arra lehet számítani, hogy többségben lesznek azok, akik nem tesznek lépéseket a hosszabbítás érdekében.
A mentesség határidejének kitolása az elemző szerint nem jelent radikális változást a magyar pénzügyi rendszer számára, és stabilitási kockázatokkal sem jár. A jegybank monetáris politikáját azonban bizonyos mértékben korlátozza, mert az alapkamatemelések a hitelek egy részénél nem érvényesíthetők a moratórium végéig. Nem véletlen, hogy a jegybank már jelezte, hogy nem bánná, ha a kormány lezárná az adósok helyzetét megkönnyítő programot. A bankok számára természetesen számos előnyös, hogy az adósok egy része ismét elkezdi a törlesztést. Egyrészt nőni fognak a kamatbevételeik, másrészt tisztul a hitelportfoliójuk. Tisztábban láthatják, hogy mekkora céltartalékot kell képezniük a nem fizető hitelek után.
Ugyanakkor azok, akik novembertől ismét fizetni fogják a hiteleiket, jól teszik, ha utánanéznek, mennyivel nőtt a hitelük futamideje a moratórium alatt. Mivel kevesen vannak tisztában azzal, hogy mivel jár az, hogy a törlesztőrészletek helyett a futamidők növekszenek, lesznek, akikre kellemetlen meglepetés vár.
A moratóriumnak ára van
Hogy megéri-e bennmaradni a moratórium védőernyője alatt, az egyéni élethelyzettől függ. Mindenesetre a Bank360 elemzői kiszámolták, mennyibe kerül a programban maradni jövő júniusig. Példaként egy 2012-ben felvett lakáshitel és egy 2016-ban felvett személyi kölcsön kondícióit számolták ki.
Ha valaki 2012. júniusában vett fel egy tízmilliós lakáshitelt húsz évre, az akkor még magas, 11,3 százalékos kamatok mellett, akkor eredetileg 25 198 865 forintot kellett volna visszafizetnie. Ha a hiteltörlesztés nyolcadik évében, 2020 márciusában belépett a moratóriumba, és egészen idén október végéig benne is maradt, az általános moratórium után már 28 521 556 forintot kell visszafizetnie. Ha azonban rászorulóként él a lehetőséggel, és egészen jövő nyárig benne marad a programban, akkor már 29 993 653 forintot kell törlesztenie, vagyis majdnem 5 millió forint a moratórium többletköltsége. A törlesztésre szánt futamidő is majdnem 4 évvel nő ez alatt, ami a moratórium több mint két évével együtt azt jelenti, hogy a hitelfelvétel után 26 évvel lehet ezt a magas kamatok mellett törlesztett, elhúzódó moratóriumban végig részt vevő hitelt teljesen kifizetni.
Egy 2016 júniusában 6 éves futamidőre felvett másfélmilliós személyi kölcsönnek ugyan szintén magasabb volt a kamata a mostaninál, ennek ellenére mégsem éri nagy hátrány még egy meghosszabbított moratórium esetén sem. Az ok az, hogy ennek a hitelnek már a jelentős részét visszafizették a moratórium előtt, így egy 16,2 százalékos kamat sem okoz olyan nagy összegű veszteséget, mint a régebbi lakáshitel esetén. Azért így sincs ingyen a moratórium, hiszen ha a kezdetektől idén októberig nem törlesztik a hitelt, akkor 2 559 006 forintot kell majd visszafizetni, szemben az eredeti 2 355 056 forintos összköltséggel. A meghosszabbított moratórium is okoz veszteséget, hiszen ha még novemberben is bent marad az adós, és csak jövő júliustól kezd el törleszteni, 2 656 311 forint lesz a teljes visszafizetendő összeg. Mivel a moratórium bő két éve késlelteti a visszafizetést, a hitelfelvétel után így már 8 és fél évet kell várni, hogy az adósságot teljes mértékben rendezzék.
A tanulság tehát az, hogy azoknak érdemes időt nyerniük a moratóriumban maradással, akiknek valóban gondot okoz a törlesztés, különösen akkor jöhet jól a segítség, ha átmeneti nehézség miatt van nehezebb anyagi helyzetben az adós. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy a könnyebbségnek ára van, melyet jövő júniustól keményen be fognak hajtani a bankok. Azoknak pedig, akiknek nem okoz nehézséget a törlesztés, nem érdemes hosszabbítaniuk.
