A várakozásoknak megfelelően az MNB nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a jegybank legfontosabb üzenete, hogy csak akkor változtat a jelenlegi szigoron, ha több az inflációt kedvező irányba befolyásoló tényező is tartósnak bizonyul.
Ahogy arra a piacok számítottak, nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton és a kamatfolyosó két szélét sem módosította kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
A magyarországi infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat – fejtette ki az MTI összefoglalója szerint a bejelentést követő sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Hozzátette: az inflációs fordulat 2023 első negyedévében bekövetkezik, viszont az lassú, és elhúzódó lehet. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. Az uniós gazdaságokban az infláció kétharmadát az energia- és élelmiszerárak okozzák, ez felfelé mutató kockázat. Októberben 60 százalék volt ez a hatás a mutatóban, döntően az élelmiszerár-emelkedés okozta az infláció emelkedését. Ez a hatás megmarad a következő hónapokban. A részleteket a decemberi Inflációs Jelentés tartalmazza majd közlése szerint.
Rámutatott arra is, hogy egyre több országban lassult az infláció, októberben a világ országainak közel felében regisztráltak lassulást vagy megállást. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre. Az MNB alelnöke kitért arra, hogy javult a kockázatvállalási hajlandóság a világban, ugyanakkor a háborús fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak a régióban. A magyar gazdaságban a belső kereslet lassulását jelzik az adataik, az ipari termelés mégis bővült szeptemberben, ezek együtt a folyó fizetési mérleg javulását vetítik előre. A növekedésben az export kedvező képet mutat, az ipari termelés is, a folyó fizetési mérleg hiánya már túl van a mélyponton.
Arra a felvetésre, hogy Nagy Márton hétfői bejelentése a nagybetétek kamatmaximumáról rontja-e a monetáris politika hatékonyságát azt felelte, hogy a jegybank álláspontja változatlan: a kulcs az árstabilitás elérése. Ehhez a monetáris transzmisszió minden csatornájára szükség van. Kis időre van szükség szerinte, hogy lássák, ez pontosan hogyan fog hatni a részpiacokon. Az intézkedés a hazai szereplőkre - biztosítókra, befektetési szolgáltatókra, befektetési alapokra, nyugdíjalapokra - vonatkozik, és nem vonatkozik a vállalkozásokra, vagy a bankokra, és a külföldiekre. A következő napok kérdése, hogy a piacok hogyan reagálnak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak kifejtette: nem okozott meglepetést a nemzeti bank kamatdöntése és arra lehet számítani, hogy a rugalmas monetáris politika még jó ideig velünk marad. Szerinte a jegybank legfontosabb üzenete, hogy csak akkor változtat a jelenlegi szigoron, ha több az inflációt kedvező irányba befolyásoló tényező is tartósnak bizonyul. Így nem várható azonnali enyhítés, ha például az európai uniós források folyósításáról megszületik a várva várt megegyezés, inkább kivárja az MNB a gazdaságba ténylegesen begyűrűző hatásokat. Ugyanez a helyzet a forint esetleges erősödésével is: ha ez egy hosszabb, stabil tendenciának mutatkozna más pozitív változásokkal együtt, akkor merülhetne fel enyhítés. – Az MNB alelnöke összesen hat kockázati tényezőt sorolt fel, ezek közül egyelőre egy esetben, a folyó fizetési mérlegnél tapasztalható javulás. Ez legfeljebb bizakodásra ad okot, lépésre még jó darabig nem – fogalmazott az elemző, akinek meggyőződése szerint a jelenlegi helyzetben ez a helyes jegybanki politika.
Kitért arra is, hogy a piacok erre a döntésre számítottak, így a délután nem hozott kilengést sem a pénz- és kötvénypiaci ügyletek, sem a kamatcsere-ügyletek terén. Fontos ugyanakkor rögzíteni azt is, hogy a forint árfolyamát ma nem a monetáris politika mozgatja, hanem külső hatások, így az energia ára, a háború, illetve az uniós források – jelenlegi – hiánya.
Virovácz Péter a kamatdöntés kapcsán kifejtette, hogy egy változtatás egyébként is mérsékelt hatású lett volna, hiszen az MNB október közepén felemelte fix 18 százalékra az egy évre vetített irányadó kamatot az egynapos betéti gyorstender bevezetésével, azaz ezen források esetén nem az alapkamat érvényes. Ezt a lehetőséget azok a kereskedelmi bankok vehetik igénybe, akik nap végén felesleges pénzeszközeiket a jegybanknál helyezik el. A döntés hátterében az áll, hogy az MNB ezzel is pénzt von ki, hiszen a kereskedelmi bankok nem hitelként helyezik ki készleteiket a lakossági vagy gazdasági szereplőknek. Ezzel pedig hűti a gazdaságot, ami valamelyest mérséklő hatással van az inflációra.
Az elemzőnek felvetettük, hogy ez a megoldás is hozzájárul ahhoz, hogy az MNB éves vesztesége rekordszinten legyen: az első féléves adatok szerint az eredmény több mint 200 milliárd forintos mínuszt mutatott, amely automatikusan következik az utóbbi évek intenzív kamatemeléséből. Az MNB pénzügyi évének lezárása és az éves mérleg megállapítása után az államnak kell pótolnia a hiányt. A kormánynak mindössze annyi mozgástere lett a jegybanktörvény múlt hónapban történt módosításával, hogy ezt a pénzt az eddigiekkel szemben nem nyolc nap, hanem öt év alatt kell betenni az MNB kasszájába.
Virovácz Péter ezzel kapcsolatban kifejtette, a nemzeti bank célja sosem a nyereség volt, hanem az infláció, az árak kordában tartása minden eszközzel, tekintet nélkül annak költségére. Ennek költségeit ugyanakkor – ha vannak – az államnak kell finanszíroznia. Becslései szerint az MNB hiánya a teljes 2022-es évre vonatkozóan elérheti a GDP 1 százalékát, vagyis 600 milliárd forintot, ami jókora rést ütne a büdzsén. Ám az említett törvénymódosítás révén emiatt nem fog megbillenni a költségvetés. Virovácz Péter azt feltételezi, hogy a jegybanktörtvény módosítását előzetesen egyeztette a kormány az Európai Központi Bankkal. Legalábbis erre utal, hogy a módosítás óta eltelt egy hónapban a szervezet nem emelt kifogást a döntés ellen.
