– A kormány időközben nem lett szocialista – erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó nevű rendezvényén csütörtökön. Elmondta, a 2022-26 közt működő kormánynak a fókusza a gazdaságon van, ezt tükrözi a kormány szerkezete is. A kormány pontosan tudta 2022-ben is, hogy az előttük álló 4 év nagy kérdése a gazdaság lesz. – Nem szoktunk menet közben kormányt átalakítani, nem kapkodnak, „nix ugribugri” állásponton van, mégis hozzá kellett nyúlni 2022 után, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók megemelték az energiárakat, az árak kérdése meg az ország finanszírozhatóságának kulcs kérdése lett, ezért az energiapolitikának külön tárca kellett.
Megerősítette, amit Nagy Márton előtte elmondott, hogy hogy piaci finanszírozás nélkül nem fogják elérni a kitűzött célokat. – Szeretném megnyugtatni önöket, hogy (...) a kormány időközben nem lett szocialista, és végképp nem lett kommunista, nem gondolja azt, hogy a gazdaság szereplői és a piac helyett ő tudja irányítani és finanszírozni a gazdaságot – mondta hangsúlyozva, ez nem, lehetséges, a szocializmus is csőddel végződött. Így megígérte, hogy a kormány csak addig avatkozik be, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, megpróbálják a hiányzó elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni, de ez válságkezelés, nem irányváltás.
Európát „újraszerkesztik”
Parragh Lászó megjegyzéséhez kapcsolódott abban, hogy az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítése kívánatos, de szerinte nem biztos, hogy ez meg fog történni a háború után. Úgy vélte, jelenleg „Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik”, leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, és Amerika megkísérli a kínaiéról is leválasztani, utóbbi Németországnak nagy gazdasági megpróbáltatást jelenthet. Az EU-ból kilépett Nagy-Britannia, a NATO-ba felvett skandináv országok, a balti államok, Lengyelország, Románia és Ukrajna új sávot jelentenek majd biztonsági és gazdasági értelemben is. Az Egyesült Államok katonai erejét már Németország helyett Lengyelországba telepítik a háború miatt, „átszerkesztés zajlik több dimenzióban, összehangoltan”. Úgy vélte, a magyar politikának sokat kell gondolkoznia azon, milyen kapcsolatot tud majd az oroszokkal fenntartani, a mi érdekünk – energetikai szempontból – ebből a kapcsolatrendszerből minél többet átmenteni. Elmondta, az EU 18 milliárdos hitelt ad Ukrajnának az ország működtetésére, hogy életképes maradjon az ukrán állam, de vajon mi lesz jövőre, mikor romló versenyképességű Európa gazdasága. Előfordulhat, hogy a Magyarországnak járó támogatások egy része is Ukrajnában landol majd, „ha nem vagyunk észnél”.
Szerinte Magyarországnak az elkövetkezendő években 500 ezer főnyi új munkaerőre lesz szüksége, ami rengeteg kérdést vet fel. Szerinte első sorban a belső tartalékokra kell összpontosítani, nem a vendégmunkásokra. A közmunkában viszont nincs ilyen tartalék. Földrajzi tartalék van: Kelet-Magyarországra összpontosítanak a beruházásokkal, Debrecenre, Miskolcra és Nyíregyházára, de „felkészül Békés megye”. Arról is beszélt, nem magyarországi, hanem magyar gazdaságunk van, ebben is van tartalék, már most is sok magyar dolgozik itt például Szerbiából és Ukrajnából, akiket nem szokott vendégmunkásnak számítani. Szerinte a kormány nem tudja megengedni, hogy csak azért vendégmunkások jöjjenek be, mert egyes munkaadók őket jobb munkaerőnek vélik, mint a magyar tartalékot. – Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké – szögezte le. Példaként említette, hogy a nyugat-európai csapdát el kell kerülni, Nyugat-Európában ugyanis azért is vannak vendégmunkások, mert a helyiek bizonyos munkákat már nem hajlandóak elvégezni, ezt Magyarországnak el kell kerülnie akkor is, ha ez kényelmetlen. Ebben az esetben a munkaadóknak többet kell fizetnie a magyaroknak, hogy elvégezzék ezt a munkát. A vendégmunkások csak határozott ideig maradhatnak és megszakítható jogviszonnyal, különben elveszíthetjük a biztonságunkat.
Matolcsy, „a kicsit színes egyéniség”
Gazdaságpolitikai vitákról is szót ejtett. Szerinte 6-7-8 éve nem volt vita az irányokról, csak részletkérdésekről. Most új helyzet van, ettől nem kell megijedni, van vita a kormány és a jegybank közt, ez nem abnormális, ahhoz képest váratlan, mert eddig nem volt. Negyedik éve vagyunk nem normális gazdasági környezetben, ilyenkor mindig vannak viták, ezt intellektuálisan kell jól feldolgozni, keretek közt kell tartani és a végül megegyezni. Nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybankelnök úr, „aki kicsit színes egyéniség”, felajzotta a hallgatóságot és mond „mindenféléket”. A jegybank elképzelése, hogy az inflációt azzal kezelné, hogy a gazdaságban lévő pénzeszközöket szűkíti. Ez logikus gondolat. De ha az a helyzet, hogy ez az infláció a nemzetközi energiaárak és szankciós politika következménye legalább fele részben, akkor viszont nem biztos, hogy ilyen mértékben kell szűkíteni a pénzmennyiségben. De zajlik a monetáris és fiskális politika összehangolása.
A járműiparról szólva elmondta, minden állampolgárnak joga van élhető környezetben élni az életét, kikényszerítheti a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat a kormánytól, szerinte ezeket is alkalmazzák minden ipari beruházásnál. Szigorúbbak a magyar szabályok, mint a németek. Ha nem tudjuk mi előállítani az elektronikus meghajtáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják, miközben a hagyományos autógyárak bezárnak, és elkezdhetünk gondolkodni azon, milyen lesz Győr az Audi nélkül, Kecskemét Mercedes nélkül. – Hogy fog az kinézni, hogyan fognak ezek az emberek megélni? – tette fel a kérdést. A magyar járműtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik, nyugati gyárak jönnek létre most.
Gázerőműveket fognak építeni
Megígérte, az adószintet alacsonyan fogják tartani. Szerinte a magyar egyetemektől veszik el a versenyelőnyt az Erasmus+ program felfüggesztésével, ezt nem lehet megengedni. Szerinte meg fognak az EU-val állapodni, ahogy a magyar egyetemek is meg fogják kapni kutatási pénzeket is, ha kell a magyar költségvetésből.
Arra is kitért, energiát importból lehet szerezni vagy termelni. Magyarország termel napenergiát, „talán most már a szél is lesz”, geotermikus energiát, de kell gázerőműveket is építeni, hogy kiszolgálják a nagy ipari központokat. Hogy az állam építi-e ezeket majd vagy a magántőke, azt még el kell dönteni, de 2-3 nagy ilyen erőműre szükség lesz az ország keleti felében. Ezt finanszírozni kell, ami probléma, ahogy a megnövekedő államadósságot is.
Matolcsy György MNB-elnök szerdán nagyon súlyos gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a kormánnyal szemben a parlamentben. Többek közt sérelmezte, hogy a magyar kormánynak nincs gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre. – Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat – vélte a jegybankelnök, aki szerint ez az útvesztés 2022-ben is fennmaradt, és egyelőre nem látszik, hogy ebben lenne változás.
