Megszavazta a bukaresti képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót – tudósít az MTI.
A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor és Serban Nicolae, a – tervezet beterjesztésekor még kormányon lévő – Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi szenátusi frakcióvezetője terjesztette a parlament elé.
Corlatean szerint a tervezet nem irányul valamely kisebbség vagy másik ország ellen. A trianoni szerződés az Erdéllyel kiegészült Románia határainak nemzetközi elismerését jelentette, ugyanakkor olyan polgári és politikai jogokat biztosított Erdély román többségének, amelyekkel soha korábban nem rendelkezett – érvelt az új ünnepnap bevezetése mellett a kezdeményező.
A tervezetet a jelenleg kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatta. Daniel Gheorghe liberális parlamenti képviselő úgy vélekedett: Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek le kellene cserélnie az irodájában található régi térképeket, és el kellene fogadnia: idejétmúlt, igazságtalan és nevetséges minden olyan próbálkozás, amely a Trianon előtti állapotok helyreállítására irányul.
A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő.
„Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben” – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője. Kelemen Hunor kifejtette: ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.
A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.
Ablonczy Balázs: Nem biztos, hogy Trianont el lehetett volna kerülni | Magyar Hang
A történész a békeszerződés megkötésének századik évfordulóján is egyértelművé tette: Trianon nem jár le.
