Éppen száz éve, a Károlyi-forradalom és a Tanácsköztársaság idején kisebb, az ikes ragozásról szóló nyelvészeti nézetkülönbség borzolta a tudományos világot. Az ideológiáktól környékezett vitának 1919 végén hatalmi szó és egy haláleset vetett véget.
Az ikes igék azért ikes igék, mert ők az ikes igék – állítja Nádasdy Ádám, plasztikus tömörséggel foglalva össze a sajátos ragozással kapcsolatos összes kérdést és feleletet. Jogos tehát a felvetés: van-e bármiféle értelme az ikes ragozásnak? Hosszabb-rövidebb ideig tartó morfondírozásunk után nyugodtan kijelenthetjük: nincs. Nincs különleges, jól körülírható oka létezésének, s nem fejez ki igazából semmit.
(...)
„Irtsák ki immár...”
Az -ik önmagán túlmutató szimbolikus erejét pontosan mutatja a kevéssé ismert tény, hogy szélsőséges korszakokban még politikai vitákat is gerjesztett, alkalmat adott az ideológiai összecsapásokra, a boszorkányüldözésre. Mi több, sajnos emberéletet is követelt, no nem egyedül, ahhoz kevés lett volna, csupán „tettestársként”.
„Patkánysírásos esték" - Még párbeszéd sem alakult ki a Tanácsköztársaságról | Magyar Hang(...)
„Mi, magyarok szeretjük az úri tempót, s ez még a nyelvben is nyilatkozik. Mindenki, aki valamely középfokú iskolát elvégez, megtanul abban egy külön úri igeragozást, amelyet a magyar nép nem ismer, mert az elemi iskolában száz év óta se tudta megtanulni: az ikes ragozást” – írta 1918 végén, a Károlyi-forradalom győzelmének mámorában a progresszív szakmai folyóiratban, a Magyar Nyelvőrben a tudós szerkesztő, Simonyi Zsigmond, aki nem mellesleg akkor már évtizedek óta foglalkozott a sajátos nyelvi jelenséggel.
(...)
A teljes cikket keresse a Magyar Hang július 5-én megjelent 2019/27. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/27. számban? Itt megnézheti!
