Sztrájkolni (járvány)veszélyes

Sztrájkolni (járvány)veszélyes

A 2022. január 31-i pedagógussztrájkban részt vevő intézmény (Fptó: Pedagógusok Szakszervezete)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, Magyarország kormányára is – csak éppen rajta nehéz, veszélyhelyzetben pedig szinte lehetetlen számonkérni azok betartását. A pedagógus szakszervezetek lényegesen könnyebben számonkérhetőek azért, amiért jogerős bírósági végzés nélkül tartottak figyelmeztető sztrájkot január 31-én. Hiszen a sztrájktörvény világosan fogalmaz: jogerős bírósági végzésre van szükség a sztrájkhoz, ha a felek, ezúttal a sztrájkot tervező pedagógus szakszervezetek és a kormány nem tudnak megegyezni a sztrájk feltételeiről. Márpedig ez nem teljesült, így a sztrájk is jogsértő volt.

A tárgyalások során a kormány húzta az időt, például azt az ajánlatot tette, hogy a pedagógusok tartsák meg az óráik 75 százalékát, sztrájkoljanak észrevétlenül, vagyis gyakorlatilag értelmetlenül, és ezalatt természetesen fizetés nélkül dolgozzanak, hiszen a sztrájk idejére bér nem jár. Ennek az volt az alapja, hogy a kormány szerint az oktatás közszükségletet biztosít.

Ennek szemléletnek más esetekben, amikor a közoktatásról volt szó, sosem adta jelét a kormány: ha az oktatás közszükségletet biztosít és az ország működőképességéhez elengedhetetlen, akkor a koronavírus-járvány alatt az oktatási kormányzatnak biztosítania kellett volna a szükséges technikai eszközöket a távoktatáshoz. A pedagógusoknak nem saját zsebükből kellett volna tetemes összeget költeni azért, hogy taníthassanak. Az oltási kampány során pedig, akárcsak a kritikus infrastruktúra üzemeiben vagy a rendvédelmi erőknél,  biztosítania kellett volna, hogy a pedagógusok előre kerüljenek az oltási sorban. Ezzel szemben az oktatási kormányzat alig valamit tett hozzá a távoktatás működőképességéhez, és amikor hosszas nyomásgyakorlás után oltási kampányt szervezett a pedagógusoknak, azt hangsúlyozta, hogy “mások elől veszik el az oltóanyagot”, ami nem úgy hangzik, mintha egy alapvető fontosságú közszolgáltatást biztosító ágazat dolgozóiról volna szó.

Ezt még lehetne puszta következetlenségnek minősíteni. Az viszont már egyértelműen joggal való visszaéléssel ér fel, hogy a kormány múlt héten veszélyhelyzeti rendeletben határozta meg a pedagógussztrájk szabályait. Mivel a kormányzat is tudja, hogy veszélyhelyzeti felhatalmazása csak a járvány megfékezésére szól, azzal érvelt: azért kell minden gyermeknek a szokásos osztálytermében, szigorúan szaktanár felügyelete mellet töltenie a sztrájkot, hogy ne legyenek csoportösszevonások – hiszen ez járványügyi szempontból veszélyes. Az a kormány érvel így, amely egész iskolákat szállíttatott közpénzből a budapesti Vadászati Világkiállításra – nem most, a járvány leszálló ágában, hanem ősszel. Tömegközlekedéssel, egy tömegrendezvény helyszínére, hétköznapokon. 

A szakszervezetek  az Alkotmánybírósághoz fordultak. Jelenleg a legfelsőbb bírói testület az egyetlen, amely gátat vethet a kormány visszaélésszerű joggyakorlásának, amely alapján lassan csak azok a tevékenységek hordoznak elfogadhatatlan járványügyi kockázatot, amelyek a kormányra nézve kellemetlen következményekkel járhatnak, legyen az helyi népszavazás vagy pedagógussztrájk. Minden más megengedett, függetlenül attól, hogy milyen járványügyi kockázata lehet. A jogkövető állampolgárok, akiket még nem hagyott el végleg a józan emberi logika, csak reménykedhetnek abban, hogy az alkotmánybíráknak is feltűnik, a kormányzat veszélyhelyzeti felhatalmazását illetően már rég nem csak a lóláb, hanem az egész ló kilóg.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben