Rendkívül súlyos állításokat, vádakat fogalmazott meg dokumentumokat is bemutatva a múlt héten Dobrev Klára, a DK, az MSZP és a Párbeszéd európai parlamenti listájának vezetője a nemrég hivatalba lépett köztársasági elnökkel kapcsolatban. Olyanokat, amiket nem lehet pusztán tagadással elintézni. Sulyok Tamásnak nem egyszerűen, úgymond, jogi lépéseket kell tennie, hanem tételesen, tényszerűen szükséges cáfolnia az egész történetet. Enélkül ugyanis méltatlanná válik magas tisztségére, függetlenül attól, mit lép az őt kiválasztó miniszterelnök. Itt ugyanis már többről van szó, mint hogy pontatlan információkat közöl a felmenőiről.
Az alaptörténet egyszerű: Dobrev Klára elmondása és a dokumentumok szerint Sulyok Tamás ügyvédként közreműködött Szeged környéki termőföldek külföldi kézbe való átjátszásában. Strómanok, zsebszerződések és a magyar földet végül megszerző osztrák – hogy a Fidesz-magyarok is értsék: labanc – vevők; az orbáni „nemzetvédelem” újabb tartóoszlopát dönti le a történet. Ha igaz persze, de egyelőre nyoma sincs hiteles cáfolatnak. Ehhez képest már csak hab a tortán, amit Dobrev Klára utóbb állított: köztársasági elnökünk alkotmánybíróként a tisztségével összeférhetetlen megbízást vállalt.
Nem ismétlem meg a DK politikusának minősítéseit. Azt azonban árulkodónak érzem, hogy a leggyakoribb reakció az volt a földek átjátszásáról szóló ügyre, hogy húsz éve történt, rég elévült. Számít ez egy köztársasági elnök esetében? De még ha megengedő is vagyok: bocsánatos cselekedet volna, ha nem egyértelmű törvényszegéssel, „csak” jogi ügyeskedéssel, kiskaput találva kerül Sulyok közreműködésével osztrák kézre a magyar föld? Jól emlékszem, milyen kemény fenyegetést intézett a zsebszerződések miatt az osztrák gazdáknak első kormánya idején Orbán Viktor. Úgy látszik, mára ezt a szabadságharcot (is) feladta.
Gondoljunk bármit Dobrev Kláráról és a Demokratikus Koalícióról, illetve elemezgethetjük, a mostani akcióval hogyan igyekeznek magukra vonni a figyelmet Magyar Péter lendületes országjárása idején; a lényeg mégis maga az ügy, Sulyok Tamás botránya.
Értem persze, hogy a kormányoldal miért zár össze a fideszes retorika szerinti egyik ősbűnt a jelek szerint elkövető államfője mögött. Közeledik a választás, de a lényeg: a miniszterelnök újabb rossz döntésének beismerésével, még egy elnök leváltásával feltenné a fejére a bohócsipkát. Azért nagy tétet nem tennék arra, hogy Sulyok Tamás kitölti a mandátumát.
