A magyar kormányfő nagy barátja éppen a csúnyábbik arcát mutatja a saját polgárai és a világ felé, és ez elég kínos Budapestnek, így most sunnyog és kivár a bátor magyar kormány.
Koffein
A kifogásolt irányvonal fő felelősének szerepe tabu marad a Navracsics-interjúban. Pedig az új politikához új ember kell. Ennek nyilvános kimondása azonban – ma még – politikai öngyilkosság volna.
Ha eddig úgy jártak át a déli határon a migránsok, hogy járványveszélyt tudnak okozni, akkor mitől is védett meg minket a méregdrágán felhúzott kerítés?
Nyilván a puszta véletlen műve, hogy az Index gazdasági ügyeire befolyással bíró cégben és a stábot Dull Szabolcshoz küldő televízióban meghatározó szerepet visz a kormánymédia aktuális erős embere, Vaszily Miklós.
Nagyüzemi gyakorlatot csinálnának abból, amit 2006-ban a gyurcsányista Lamperth Mónika is csak az övéinek mert bevallani: jelesül, hogy pártszimpátia alapján osztják az önkormányzatoknak a pénzt.
Van abban valami lenyűgöző, amilyen leplezetlen nyíltsággal, bármiféle valós kockázat nélkül válogatja meg a kormány a célpontjait.
Vasárnap virradóra önkezével vetett véget életének egy volt megyei vezető.
Korrupció Magyarországnál boldogabb országokban is létezik, de a cinizmust távolról sem mindenütt hívják őszinteségnek.
Amit nyugaton látunk, bizonyos szempontból ijesztőbb, egy másikból viszont még mindig kulturáltabb, mint ami idehaza történik.
Barokkos túlzással a magyar egészségügynek bírói papírja van róla, hogy a legfelsőbb szinteken már-már mániákusan tagadott létszámhiány miatt akkora bajban van, hogy elítélt bűnözőkre kell bízni a munkát. És egyiküket még ki is tünteti.
Németh Sándor, aki korábban arról beszélt, hogy az egyház és az állam összefonódása átkot hoz a nemzetre, most Orbánt dicsőíti és Semjénnél gazsulál az adóforintokért.
Az a modor, stílus, amellyel a miniszterelnök itthoni és külföldi ellenfeleit kezeli, megmutatja, hol a forrása a kormányközeli sajtó embertelenségének, gyalázkodó hangvételének.
Naponta olvassuk, hogy nem térhetünk vissza ugyanoda. Petíciók követelik, hogy mindenki változtasson, gondolja újra, és találja ki, milyen legyen a fényes és biztonságos jövő, lehetőleg azonnal.
Komoly összeget kínáltak neki, csak menjen el szépen csendben, és „hallgasson”. Dull Szabolcs ezt visszautasította.
Életbevágó a hatalom számára, hogy a teljes igazságról ne értesüljön a magyar nyilvánosság. Legalábbis az a része nem, amelyet a valósághajlításra tartott propagandagépezet befolyásol.