Konzultációval és konszenzussal fogjuk irányítani Törökországot. Legfőbb célunk, hogy termékeny, békés és vidám napokat hozzunk hazánknak – ezekkel a szavakkal állt támogatói elé március 6-án az Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza előtt Kemal Kilicdaroglu, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, akit hat ellenzéki párt választott meg közös köztársaságielnök-jelöltnek a május közepére tervezett választásokra. Ez különösen rossz hír Recep Tayyip Erdogan török elnök számára, akit a törökországi földrengések óta számos kritika ért, hogy az általa létrehozott végrehajtó elnöki rendszer nem reagált megfelelően a kihívásokra.
De ki is az a politikus, aki hamarosan megszorongathatja az illiberális török elnököt?
Kilicdaroglu 1948-ban látta meg a napvilágot a kelet-anatóliai Tunceli tartományban alevita szülők gyermekeként. Miután közgazdasági diplomát szerzett Ankarában, a török pénzügyminisztériumban kezdett dolgozni, majd később a Társadalombiztosítási Intézet élére került. Elismertségét mutatja, hogy 1994-ben az Ekonomik Trend nevű török hetilap az év köztisztviselőjének választotta. Emellett Kilicdaroglu az ankarai Hacettepe Egyetemen is tanított, emellett az ország legnagyobb magánbankja, az Isbank igazgatótanácsi tagjának is megválasztották.
A politikai pályán csak későn, 1999-es nyugdíjba vonulása után indult el, ekkor a Demokratikus Baloldali Párthoz (DSP) csatlakozott. Noha már akkor a párt csillagaként emlegették, a választáson végül mégsem őt jelölték elnökjelöltnek. Ezután a kemalista CHP meghívta, hogy csatlakozzon inkább hozzájuk, a meghívást pedig Kilicdaroglu el is fogadta.
Habár a politikus 2009-ben elvesztette az isztambuli főpolgármester-választást, a következő évben mégis ő került a CHP élére – a pártot azóta is ő vezeti. Noha ez idő alatt négy parlamenti választást, illetve két elnökválasztást is elveszített a párt Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) szemben, 2019-ben mégis az ő jelöltjük győzött Ankarában és Isztambulban.
Ez idő alatt szerezte Kilicdaroglu a támogatói körében a „török Gandhi” elnevezést, utalva arra, hogy a politikus a békés, megfontolt lépések híve, és inkább hosszú távú elképzelésekben gondolkodik. Ehhez illeszkedik a politikus programja is, amelynek legfontosabb pontja, hogy visszavezeti országát a parlamenti rendszerhez. Emlékeztetőül: 2017-ben Törökországban népszavazást tartottak a politikai rendszer megváltoztatásáról, ennek eredményeként megszűnt a miniszterelnöki tisztség, a végrehajtó hatalom feje pedig az elnök lett, akit további hatáskörökkel ruháztak fel. Így jött létre az az elnöki rendszer, amelynek élére a 2018- as elnökválasztás után Erdogan került – gyakorlatilag teljhatalommal felruházva. Kilicdaroglu ígéretet tett arra is, hogy megválasztása esetén a CHP-vel együtt induló öt párt vezetőit megteszi maga mellé alelnöknek, továbbá visszaállítja a központi bank függetlenségét is.
Milyen esélyei vannak Kilicdaroglunak, hogy megszorongassa Erdogant? A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a politikus több mint 10 százalékkal jobb eredményt érne el az elnökválasztáson, mint riválisa, Erdogan. És ami még ennél is fontosabb: a Nemzet Szövetség nevet viselő ellenzéki összefogás 6 százalékkal vezet Erdogan pártja előtt. Nem sok jót ígér a török elnöknek, hogy a kurdbarát Népi Demokrata Párt támogatottsága is bőven 10 százalék felett van a biztos szavazók körében, a párt támogatói pedig akár át is szavazhatnak Kilicdaroglura az elnökválasztáson. Erdoganék iszonyatos erejű kampányt indítottak, hogy mentsék, ami menthető, elsősorban szociális ígéretekkel operálnak: az adókedvezményektől az energiaár-támogatásokon át még a nyugdíjkorhatár leszállítását is megígérték. Mindeközben a török gazdaság továbbra is súlyos nehézségekkel küzd, amelynek csak az egyik jele, hogy 57,7 százalékos inflációt mértek januárban.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/12. számában jelent meg március 24-én.
