Hiába csökkent a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma Horvátországban, déli szomszédunk még mindig a második azon a listán, amelyen a százezer lakosra jutó eseteket tartják számon Európában. Ám még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a Világbank statisztikái szerint csak Svédországban magasabb az ilyen gyilkosságok száma. A két országot ugyanis nemcsak az köti össze, hogy egymás után következnek a listán, hanem hogy a skandináv országban a különböző bűnözői csoportok sok esetben Horvátországból származó fegyverekkel végzik el leszámolásaikat.
A Horvátországból származó lőfegyverek azonban nemcsak a svédeket nyugtalanítják, hanem a horvát hatóságokat és az Europolt is. Ezért az elmúlt években több akciót is indítottak az illegálisan tartott lőfegyverek beszolgáltatására, azonban ezek eddig nem igazán váltották be a reményeket. Így jelenleg is nagyjából 50 ezer ilyen fegyver lehet a lakosság kezében, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden nyolcvanadik ember rejtegethet otthon valamilyen fegyvert. Szakértők szerint emiatt van az, hogy a Horvátországban elkövetett szándékos emberölések felét lőfegyverrel követik el. És bár sokan arra vezetik vissza az illegálisan tartott lőfegyverek magas számát, hogy az országban nagy hagyománya van a vadászatnak, a valóság az, hogy a világ más országaival összehasonlítva egyáltalán nem emelkedik ki a legálisan tartott puskák száma Horvátországban. A problémát egyértelműen a törvénytelenül tartott eszközök okozzák.
De a boszniai háború is a mai napig érezteti hatását: az illegális fegyverek Bosznia-Hercegovinában továbbra is a fő biztonsági problémának számítanak. Ezért a rendőrség az elmúlt években többször is felszólította a lakosságot, hogy szankciók nélkül leadhatják a nem regisztrált fegyvereiket. Ennek eredményeként 2016 és 2020 között több mint húszezer lőfegyvert semmisítettek meg, ami sajnos még csak a jéghegy csúcsa. Az illegálisan tartott fegyverek számára vonatkozóan Boszniában még csak hivatalos becslés sincs. A nagyobb baj viszont az, hogy az országnak nincs egységes törvénye a lőfegyverek megszerzéséről, birtoklásáról és szállításáról, ezeket a kérdéseket a bosnyák–horvát föderációban kantononként szabályozzák, a boszniai Szerb Köztársaságon belül pedig megint külön törvények vannak. A fegyverszerzés egyébként egyáltalán nem nehéz Boszniában, már ha valaki a legális utat választja: ehhez be kell nyújtani egy igazolást a büntetlen előéletről, meg kell jelölni a fegyverviselés kérelmezésének okát, illetve van, ahol előírják a képzést is a fegyvertartáshoz. És bár az illegális fegyvertartásért akár három évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják az elkövetőt, a legtöbbször csekély büntetéssel megússzák.
És akkor ott van még Szerbia is, amely világszinten is fontos fegyverexportőrnek számít. Ahogy másutt, a gondot itt is az illegálisan tartott fegyverek okozzák, amelyekből a szerb belügyminisztérium becslése szerint 200–900 ezer is lehet az országban. Ami az árakat illeti, meglehetősen barátiak: a Vreme hetilap múlt évben utánajárt annak, mennyiért kaphatók feketén ezek a fegyverek. Mint kiderült, egy CZ–72-es pisztoly már 200-300 euróért beszerezhető, de az automata puskákért sem kell vagyonokat fizetni, ezek már 500–1000 euróért is megvásárolhatók. Hogy az illegális fegyverpiac milyen olajozottan működik Szerbiában, annak sajnos a vajdasági magyarok is szemtanúi lehettek múlt év őszén, amikor az embercsempészettel foglalkozó csoportok összecsaptak a Szabadka melletti erdőkben, illetve Horgoson belül lövöldözni kezdtek. Az incidensek után a szerb rendőrség több fegyvert is begyűjtött, amelyek valószínűleg a kilencvenes években kerülhettek illetéktelen kezekbe, amikor számos félkatonai alakulatot fegyverzett fel a Milosevic-rendszer. A délszláv háborúk öröksége így még hosszú ideig megkeseríti a régió életét.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában jelent meg április 21-én.
