A lengyel kormányfő elmondta, miként kellene fellépni Oroszország ellen

A lengyel kormányfő elmondta, miként kellene fellépni Oroszország ellen

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este, reagálva arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök  elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Morawiecki a Facebook közösségi fiókján Putyin döntését a párbeszéd „végleges elutasításának”, a nemzetközi jog „kirívó megsértésének”, Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte. Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában - írta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: Putyin „csak ezt a nyelvet értheti meg”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.

Ursula von der Leyen és Charles Michel közleményükben hangsúlyozta: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül - hangsúlyozták az uniós vezetők.

Közben az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára. Az erről szóló döntés még azelőtt megszületett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár „népköztársaság” elismerését.

A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 193 személlyel és 48 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Európai Unió szerint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az Unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

Az említett szankciós jegyzéket az Unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

(MTI)