Csütörtök hajnalban esküt tett Barbados első köztársasági elnöke, a 72 éves Sandra Mason, korábbi főkormányzó. A karibi sziget ugyan már 1966-ban függetlenedett korábbi gyarmattartójától, a brit birodalomtól, köztársasággá alakulásával azonban végleg maga mögött hagyta a gyarmati időket. Államformája ezt megelőzően alkotmányos monarchia volt, államfője pedig II. Erzsébet, Barbados királynője.
A kelet-karibi térség egyik legfejlettebb országaként emlegetett sziget brit gyarmati korszaka 1625-ben keződött és 1966-os függetlenedéséig megszakítás nélkül tartott. Bár a 17. században sok kelta eredetű, ír és skót szerződéses szolga érkezett a szigetre, Afrikából fekete rabszolgák ezreit is a szigetre hurcolták, ami így a 19. századra fekete többségű lett.
A „Black lives matter” mozgalom keretében tavaly a bridgetown-i Nemzeti Hősök teréről eltávolították a korábban 200 éven keresztül ott állt Nelson admirális szobrát. Ma hajnalban ezen a téren tartották az új köztársaság alakuló ünnepségét, amelyen Károly, brit trónörökös is részt vett és édesanyja, II. Erzsébet legszívélyesebb jókívánságait tolmácsolta. A trónörököst az ország legmagasabb elismerésével, a Barbadosi Szabadság Rendjével tüntették ki. Az ország nemzetközileg is legismertebb polgára, a popénekes Rihanna Barbados Nemzeti Hőse elismerést kapott.
Az Euronews által megszólaltatott helyiek szerint jelenleg nem II. Erzsébet államfői címének megszüntetése a szigetország legégetőbb problémája, különösen a covid okozta gazdasági nehézségek és a turizmus, mint kulcsfontosságú ágazat visszaesése miatt. Mégis a lépés olyan szimbolikus jelentőséggel bír számukra, amely a gyarmati korszak lezárása, a függetlenedés betetőzése szempontjával fontos volt. – Eljött az ideje, hogy teljes mértékben magunk mögött hagyjuk a gyarmati múltunkat – nyilatkozta korábban az ország miniszterelnöke, Mia Mottley. A változás első látható jelei jórészt szimbolikusak, az intézmények nevéből törlik a „királyi” jelzőt, a lovagi címeket mostantól nemzeti kitüntetéseknek hívják. Az ünnepségen utoljára vonták fel a királyi lobogót, melyet ezután átadták a brit királyi háznak. Vannak, akik ezt a brit királyi család csökkenő befolyása jeleként értékelik, bár a volt gyarmatok függetlenedését követő köztársasággá alakulás és ezzel II. Erzsébet államfői címének megszüntetése nem példa nélkül való: a térségben Guyana 1970-ben, Trinidad és Tobago 1976-ban, illetve Dominika 1978-ban kiáltotta ki a köztársaságot.
Az új államformáról való döntéshez nem volt szükség a brit királyi család közreműködésére, ahogy Károly beszédében megjegyezte, ez a barbadosiak ügye. Hivatalosan a parlament kétharmados döntése kellett hozzá.
Barbados mostantól köztársaságként marad a Nemzetközösség része, amely jelenleg 54 tagállamot, mintegy 2,5 milliárd embert foglal magába. A tagállamok túlnyomó többsége volt brit gyarmat, de ma már olyan ország is beléphet, amelynek nincs ilyen múltja - így csatlakozott 2009-ben Ruanda. A tagok között találjuk többek között Máltát, Kanadát, Indiát, Új-Zélandot, Szingapúrt, Kenyát, Ausztráliát.
