Alkotmányellenes a román jegybankelnök elleni besúgási vádat megalapozó törvény

Alkotmányellenes a román jegybankelnök elleni besúgási vádat megalapozó törvény

Mugur Isarescu (balra) és Victor Ponta

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Romániában az alkotmánybíróság kedden az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a 2019-ben született törvénymódosítást, amelynek alapján a román átvilágítási hatóság azzal vádolta meg Mugur Isarescu jegybankelnököt, hogy 1989 előtt együttműködött az egykori román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.

A vitatott jogszabályt 2019-ben fogadta el a parlament, és ez módosította a 2008/24-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a Securitate által készített aktákhoz történő hozzáférést szabályozta. Ez a módosítás elrendelte, hogy már korábban ellenőrzött személyek esetében az átvilágítási hatóságként működő Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság újrakezdheti az átvilágítást, ha időközben olyan dokumentumok kerültek elő egy közéleti szereplőről, amelyeket a testület a korábbi vizsgálatok során nem vehetett figyelembe.

Az alkotmánybíróság helyt adott egy pontban Isarescu ügyvédjeinek, akik egyebek mellett azt a formai hibát kifogásolták, hogy előbb a képviselőház, majd a szenátus döntött a jogszabályról, holott fordított sorrendben, előbb a szenátusnak kellett volna elfogadnia, és majd csak utána a képviselőháznak. Ezért teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánították a törvényt. Az átvilágító bizottság tavaly júniusban megállapította, hogy Isarescu együttműködött a Securitatéval, és egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a román törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. Isarescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.

Az átvilágító bizottság megállapította a rendelkezésére álló anyagokból, hogy Isarescu – Manole fedőnéven – jelentéseket írt a Securitaténak 1979 és 1989 között. Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe. Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt. Egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtéssel és az élelmiszerellátással, a televízióban sugárzott adásokkal.

Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a hatóságok látókörébe kerülhettek. Isarescu 1989 előtt a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal. 1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egyévi megszakítással – 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt – azóta is betölti.

(MTI)

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby