Arcul csapták Putyint, és ez Kijevnek is fáj
Sebesült nőt látnak el Kijevben 2022. október 10-én, miután robbanások történtek az ukrán fővárosban. - Fotó: Efrem Lukackij / MTI /AP

Egyértelmű megtorló akció – mondta a Magyar Hangnak Anton Bendarzsevszkij, biztonságpolitikai szakértő, mikor a hétfőn Ukrajnára kilőtt rakétaesőről kérdeztük.

Mint lapunk is beszámolt róla, az orosz hadsereg szinte a teljes Ukrajna területére kiterjedő rakétatámadást indított hétfőn hajnalban. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a BBC-nek azt mondta: 83 rakétát lőttek ki nyolc régió területére, a Kaspi-tengerről és a Fekete-tengerről. A kilőtt mennyiség felét pedig  becsapódás előtt semlegesítette az ukrán légvédelem.

Kijev, rakétacsapás, támadás

 

  A támadássorozatban tucatnyi halálos áldozata volt, csak Kijevben nyolc (más értesülés szerint öt) ember vesztette életét, és számosan megsérültek. Robbanások történtek történtek Harkivban, Odesszában, Zaporizzsjában, Lvivbenm Dnyipróban is – az ukrán kormány szerint 11 fontos infrastrukturális létesítményt ért találat.

Égő nyom Putyin arcán

Rakéták csapódtak Kijev központjába, legalább nyolcan meghaltak – videó
Koncz Tamás

Rakéták csapódtak Kijev központjába, legalább nyolcan meghaltak – videó

Lángoló autókról, megrongálódott lakóépületekről érkeztek felvételek.

A posztszovjet térségek biztonságpolitikájával foglalkozó szakértő szerint ez egyértelmű válasz volt a Kercsi hídon sikeresen végrehajtott szabotázsakcióra. A hídrobbantás szabályos pofonként érte Vlagyimir Putyint: hiszen a Krímet és az orosz területeket összekötő híd vezetői munkájának egyik nagy és költséges szimbóluma, a Kreml vezetői pedig hetek-hónapok óta arról beszélnek, hogy a hidat nagy erőkkel őrzik – és évente kétmilliárd rubelt (több mint 14 milliárd forintot) fordítanak védelmére. Ráadásul nem csak jelképről, hanem védett katonai objektumról van szó, amivel a Krím félsziget és az oroszok által elfoglalt herszoni régió utánpótlását is biztosították.

Sajátjait nyugtatja az orosz elnök

Bendarzsevszkij álláspontját aztán a valóság igazolta: a Biztonsági Tanács előtt tartott hétfő délelőtti beszédében Vlagyimir Putyin Kijevet okolta a hivatalosan el nem ismert (Mihajlo Podoljak ukrán külügyminiszter által azonban utalásjelleggel vállalt)  hídrobbantásért.

Ennyit tudunk eddig a Krímet Oroszországgal összekötő híd felrobbantásáról
Magyar Hang

Ennyit tudunk eddig a Krímet Oroszországgal összekötő híd felrobbantásáról

Egy teherautó robbanhatott fel a hídon. Az ukrán vezetés nem ismerte el hivatalosan az akciót, de újabb hasonló csapásokra figyelmeztetett.

Az orosz elnök „civil infrastruktúra” elleni terrortámadásnak minősítette a robbantást, és megtorló intézkedésnek nevezte a rakétacsapásokat. Mint mondta, ha további terrortámadások érik Oroszországot, arra ugyanolyan keménységgel fognak válaszolni.

Megszólalt Putyin a Kijevet ért orosz rakétacsapásokról
Magyar Hang

Megszólalt Putyin a Kijevet ért orosz rakétacsapásokról

Elismerte, ez válasz volt a krími híd elleni támadásra.

Anton Bendarzsevszkij szerint a válaszcsapás ugyanakkor sokkal inkább az orosz közvéleményt, mint Ukrajna stratégiai fontosságú létesítményeit célozta. „ Az orosz lakosság feszült és bizonytalan: a Levada intézet közelmúltban készített felmérése szerint: a közhangulatot a félelem dominálja – a félelem az orosz területen bekövetkező robbanásoktól, az ukrán ellentámadástól, és a százezreket érintő mobilizációtól is” – mondja a szakértő.

 

A radikális orosz politikusok az eddiginél is keményebb fellépést várnak Putyintól, az orosz elnöknek így egyszerre kell eredményeket produkálnia és megnyugtató képet sugároznia a tömegeknek.

Minőség helyett a mennyiségre mennek

Kérdéses azonban, hogy ezek az eredmények meddig tarthatóak. Mint nyilatkozónk rámutatott, nyugati hírszerzési értesülések szerint Moszkva kifogyóban van a precíziós csapásmérő eszközökből. Így minőség helyett a mennyiségre építhetnek, és azzal számolnak, hogy a rengeteg kilőtt rakétának csak egy részét tudja majd megfogni az ukrán régvédelem.

Bendarzsevszkij úgy látja, az oroszoknak már nincs olyasmi  a tarsolyukban, ami fordíthatna a harcok menetén – nem mutatnak be titkos fegyvereket, sosem látott fejlesztéseket. A hírhedt mobilizálással ugyan némileg javíthatnak harctéri helyzetükön, ám a kifáradt katonai egységeket csak tapasztalatlan és kényszerből bevonuló újoncokkal tudják pótolni.

Az egyetlen ütőkártya a hadiállapot elrendelése lenne – véli a szakértő – ami új lendületet adna az offenzívának, hiszen a teljes vállalati szektort haditermelésre, lőszer és gépgyártásra lehetne átállítani. Ez azonban kegyelemdöfést jelentene a már így is sok sebből vérző orosz gazdaságnak.

Szívesség a magyar kormánynak?

Az orosz rakétacsapások érdekessége, hogy a kárpátaljai régiót teljes egészében elkerülték. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez lehet azért is, mert Kárpátalja térségében nincsenek jelentősebb katonai bázisok, lőszerraktárak, infrastrukturális létesítmények. Azt a lehetőséget sem lehet azonban kizárni – mondja Anton Bendarzsevszkij –hogy ez az oroszoknak kedvező magyar külpolitika eredménye is. Magyarország sokszori kérésre sem szállít fegyvereket, katonai ellátmányt a területeit védő Ukrajnának, és elképzelhető, hogy Moszkva ezt is figyelembe vette a célpontok kiválasztásakor.