Egyértelmű megtorló akció – mondta a Magyar Hangnak Anton Bendarzsevszkij, biztonságpolitikai szakértő, mikor a hétfőn Ukrajnára kilőtt rakétaesőről kérdeztük.
Mint lapunk is beszámolt róla, az orosz hadsereg szinte a teljes Ukrajna területére kiterjedő rakétatámadást indított hétfőn hajnalban. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a BBC-nek azt mondta: 83 rakétát lőttek ki nyolc régió területére, a Kaspi-tengerről és a Fekete-tengerről. A kilőtt mennyiség felét pedig becsapódás előtt semlegesítette az ukrán légvédelem.
A támadássorozatban tucatnyi halálos áldozata volt, csak Kijevben nyolc (más értesülés szerint öt) ember vesztette életét, és számosan megsérültek. Robbanások történtek történtek Harkivban, Odesszában, Zaporizzsjában, Lvivbenm Dnyipróban is – az ukrán kormány szerint 11 fontos infrastrukturális létesítményt ért találat.
Égő nyom Putyin arcán
A posztszovjet térségek biztonságpolitikájával foglalkozó szakértő szerint ez egyértelmű válasz volt a Kercsi hídon sikeresen végrehajtott szabotázsakcióra. A hídrobbantás szabályos pofonként érte Vlagyimir Putyint: hiszen a Krímet és az orosz területeket összekötő híd vezetői munkájának egyik nagy és költséges szimbóluma, a Kreml vezetői pedig hetek-hónapok óta arról beszélnek, hogy a hidat nagy erőkkel őrzik – és évente kétmilliárd rubelt (több mint 14 milliárd forintot) fordítanak védelmére. Ráadásul nem csak jelképről, hanem védett katonai objektumról van szó, amivel a Krím félsziget és az oroszok által elfoglalt herszoni régió utánpótlását is biztosították.
Sajátjait nyugtatja az orosz elnök
Bendarzsevszkij álláspontját aztán a valóság igazolta: a Biztonsági Tanács előtt tartott hétfő délelőtti beszédében Vlagyimir Putyin Kijevet okolta a hivatalosan el nem ismert (Mihajlo Podoljak ukrán külügyminiszter által azonban utalásjelleggel vállalt) hídrobbantásért.
Az orosz elnök „civil infrastruktúra” elleni terrortámadásnak minősítette a robbantást, és megtorló intézkedésnek nevezte a rakétacsapásokat. Mint mondta, ha további terrortámadások érik Oroszországot, arra ugyanolyan keménységgel fognak válaszolni.
Anton Bendarzsevszkij szerint a válaszcsapás ugyanakkor sokkal inkább az orosz közvéleményt, mint Ukrajna stratégiai fontosságú létesítményeit célozta. „ Az orosz lakosság feszült és bizonytalan: a Levada intézet közelmúltban készített felmérése szerint: a közhangulatot a félelem dominálja – a félelem az orosz területen bekövetkező robbanásoktól, az ukrán ellentámadástól, és a százezreket érintő mobilizációtól is” – mondja a szakértő.
A radikális orosz politikusok az eddiginél is keményebb fellépést várnak Putyintól, az orosz elnöknek így egyszerre kell eredményeket produkálnia és megnyugtató képet sugároznia a tömegeknek.
Minőség helyett a mennyiségre mennek
Kérdéses azonban, hogy ezek az eredmények meddig tarthatóak. Mint nyilatkozónk rámutatott, nyugati hírszerzési értesülések szerint Moszkva kifogyóban van a precíziós csapásmérő eszközökből. Így minőség helyett a mennyiségre építhetnek, és azzal számolnak, hogy a rengeteg kilőtt rakétának csak egy részét tudja majd megfogni az ukrán régvédelem.
Bendarzsevszkij úgy látja, az oroszoknak már nincs olyasmi a tarsolyukban, ami fordíthatna a harcok menetén – nem mutatnak be titkos fegyvereket, sosem látott fejlesztéseket. A hírhedt mobilizálással ugyan némileg javíthatnak harctéri helyzetükön, ám a kifáradt katonai egységeket csak tapasztalatlan és kényszerből bevonuló újoncokkal tudják pótolni.
Az egyetlen ütőkártya a hadiállapot elrendelése lenne – véli a szakértő – ami új lendületet adna az offenzívának, hiszen a teljes vállalati szektort haditermelésre, lőszer és gépgyártásra lehetne átállítani. Ez azonban kegyelemdöfést jelentene a már így is sok sebből vérző orosz gazdaságnak.
Szívesség a magyar kormánynak?
Az orosz rakétacsapások érdekessége, hogy a kárpátaljai régiót teljes egészében elkerülték. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez lehet azért is, mert Kárpátalja térségében nincsenek jelentősebb katonai bázisok, lőszerraktárak, infrastrukturális létesítmények. Azt a lehetőséget sem lehet azonban kizárni – mondja Anton Bendarzsevszkij –hogy ez az oroszoknak kedvező magyar külpolitika eredménye is. Magyarország sokszori kérésre sem szállít fegyvereket, katonai ellátmányt a területeit védő Ukrajnának, és elképzelhető, hogy Moszkva ezt is figyelembe vette a célpontok kiválasztásakor.
