Szeptember 13-án baloldali győzelemmel zárult a norvég választás, a Munkáspárt várhatóan a Norvég Középpárttal és a Szocialista Baloldallal lép koalícióra és alakít kormányt. Az eurointelligence cikke szerint az unióhoz fűződő kapcsolatokban is változás jöhet a választáson nyertes pártok euroszkepticizmusa miatt. Amiben egyetértenek, a brexit után ismerős lehet: túl sok jogkör került Brüsszelhez, egyre kevesebb a norvég parlament mozgástere, emellett jelentős összegeket kell befizetniük. A brexithez hasonló földindulásszerű szakításra azonban nem kell számítani, a győztes pártok egyelőre addig merészkedtek, újra kellene gondolni az EU-val fennálló megállapodást, vizsgálóbizottságokat kellene alakítani a folyamat megvitatására, előkészítésére.
Norvégia az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja, az EU-val kötött megállapodás alapján van hozzáférése a közös belső piachoz. A megállapodás értelmében fontos célkitűzés az európai gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, amelynek egyik eszköze a Norvég Alap. A 2014-2021-es időszakra ennek összege 2,8 milliárd euró volt, amelyet túlnyomórészt Norvégia finanszíroz, s amely igénybevételére 15 kedvezményezett ország, köztük Magyarország jogosult. Mint idén júliusban kiderült, hazánk nem hívhatja le a részére előirányzott pénzt, mert a kormány nem tudott megállapodni a donorországokkal a civil támogatási alap kezelőjéről.
