Hetven éve uralkodik II. Erzsébet, de teljesen másként is alakulhatott volna

Hetven éve uralkodik II. Erzsébet, de teljesen másként is alakulhatott volna

Platinajubileumi légiparádé (Fotó: Lakner Gergő)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tudták, hogy egy magyar művész megfestette az alig hétéves II. Erzsébetet? Hát azt, hogy a királynő sosem járt iskolába? Rengeteg érdekesség kerül elő a napokban a már 96 éves brit uralkodóról, aki megkoronázásának hetvenedik évfordulóját köszöntheti immár. Ennek alkalmából kezdődött csütörtökön a négynapos ünnepségsorozat, a britek közben pedig felidézik az elmúlt hét évtized legfontosabb pillanatait, de a korábbi jubileumokat is. Nagy ünnepség volt például az ezüst jubileum alkalmából is, sokaknak fontos gyerekkori emlékük kötődik az 1977-es eseményhez.

A brit The Guardian eközben hetven érdekességet gyűjtött össze a hetven éve trónon ülő II. Erzsébetről. Amiből nyilván így is kimaradtak például olyan érdekességek, amelyek leginkább számunkra lehetnek érdekesek. Ezek közé tartozik, hogy a mindössze hétéves hercegnőt megfestette egy híres magyar művész, László Fülöp. Aki előtt öt évtizedes pályája alatt olyanok ültek modellt, mint Ferenc József, Vilmos császár, Horthy Miklós vagy Mussolini.

Integet kis kezével, ha a tömeg körülujjongja

Az Arcanumnak köszönhetően elmerülhetünk abban is, hogyan írtak akkoriban az említett portréról, illetve a jövendő uralkodóról. Az Est 1936. május 15-én számolt be arról, hogy „egy angol kislány” nem sokkal korábban ünnepelte a tizedik születésnapját. Aminek örömére elő is léptették: onnantól a felnőttek asztalánál reggelizhetett. „Jelentéktelen családi esemény, nem is volna megemlítésre méltó, ha nem tudnék, hogy a kislány életének minden epizódja egykor világtörténelem lesz. Ez a tízesztendős gyerek arra van hivatva, hogy egyszer II. Erzsébet királynő néven Nagybritannia trónjára lépjen. Már ma is a világ legfontosabb gyermekének nevezik az angol lapok. Angliának jó tapasztalatai vannak királynőivel. Erzsébet, Anna és Viktória uralkodása a birodalom történetének legfényesebb lapjai közé tartozik” – fűzte hozzá Az Est. York hercegének „nagyobbik leánykája” kapcsán megjegyezve, hogy bájosan integet kis kezével, ha a tömeg körülujjongja, „tökéletesen érti a reprezentáció mesterségét”.

A lap londoni szerkesztősége összevetéssel is élt: „Míg húga, Margaret Rose hercegnő csupa gyerekes puhaság, kislányos szelídség, gömbölyű babaszerűség, Anglia jövendő királynője komolyabb és méltóságteljesebb. Sokan azt állítják, hogy túl büszke és túl öntudatos, úgyhogy szülei nem egyszer visszarántják a valóságba és figyelmeztetik arra, hogy ő is csak olyan gyerek, mint a többiek.” Mindenesetre nem sok gyerek mondhatta el magáról, amit a lap szerint „Princess Elizabeth” igen, hogy László Fülöp még a portréját is megfestette. A hercegnő kedvtelései közt említették, hogy az európai uralkodóházak tagjainak fotóit gyűjti, majd kiszámítja, milyen rokonságban áll a külföldi dinasztiákkal. Az udvari etikett írott és íratlan törvényei is rendkívül érdekelték, a számtan már kevésbé. Franciául és németül csak úgy mellékesen tanult, egyébként pedig a Hyde Parkban egy hófehér pónin nyargalászott, születésnapjára pedig nagyanyjától egy miniatűr autót kapott. A cikk kiemelte továbbá, hogy VIII. Eduárd király gyerekkorát pontosan kidolgozott nevelési terv szabályozta, amelyet az ő nagyapja, VII. Eduárd (1841-1910) dolgozott ki. Hasonlót írtak elő Erzsébetnek is, nagyapja, V. György pedig személyesen foglalkozott vele, majd a családi körben „Uncle David”-ként emlegetett VIII. Eduárd irányította unokahúga tanulmányait.

Ha VIII. Eduárd más feleséget talált volna...

„Ha VIII. Edvárd még megházasodik és Nagybritannia trónja másik örököst kap, a kis Erzsébet visszasüllyed egy oldalági hercegnő aránylagos jelentéktelenségébe. Talán gondtalanabb és boldogabb volna az élete. Várjon melyik sorsot választaná, ha rajta múlna?” – tette fel a kérdést cikke végén Ráskay László. Nos, VIII. Eduárd 1938-ban vette el Wallis Simpsont, de arról már szó sem volt, hogy II. Erzsébet oldalági hercegnő jelentéktelenségébe süllyedjen. Eduárd ugyanis még abban az évben közölte Stanley Baldwin miniszterelnökkel, hogy amint a nő elválik Ernest Aldrich Simpsontól, ő feleségül fogja venni. Baldwin viszont közölte, az alattvalók nem fogadnák el ezt az „erkölcstelen” frigyet. Ráadásul Eduárd volt az anglikán egyház feje is, utóbbi pedig nem ismerte el az elvált nővel való házasságot, ha élt még az előző férj. Eduárd még azt is felvetette, kössenek morganatikus házasságot, tehát az örökösödés ne érintse a királynét és gyermekeit. A domíniumi kormányok viszont ez ellen is tiltakoztak. Eduárd válasza? Ausztráliában nem is élnek olyan sokan, nehogy már ők döntsék el ezt a kérdést! Az írek eközben megvonták a vállukat, nem érdekelte őket az egész, Új-Zéland miniszterelnöke pedig hezitált, mondván, sosem hallott korábban Simpsonról.

Végül Eduárd inkább lemondott, így helyét 1952-ig VI. György vette át. Ha másként alakul? Wallis Simpson 1986-ig élt még, Windsor hercegnéje is lett. De Eduárdot még így is távolabb kellett tartani, Adolf Hitlerrel ápolt jó viszonya miatt elküldték kormányzónak a Bahamákra. Mindenesetre ha mást vett volna el, és még a náci Németország iránt is mérsékeltebb szimpátiával bír, a domíniumok ellenkezése sem gátolta volna, hogy Erzsébet valóban oldalágra süllyedjen vissza.

Hoovernek csupán két hasáb, Erzsébetnek kiemelt címlapsztori

Az 1926-os születésű királynő iskolába egyébként sosem járt, kamaszéveit pedig már végképp felfokozott érdeklődés övezte: ekkor már biztosra vették, ő a trón várományosa. Olyannyira jelentős volt körülötte a felhajtás, hogy még 1944-ben, 18. születésnapjára kapott corgi kutyájának, Susannek is külön Wikipedia-oldala van már.

Erzsébet aztán 1947-ben ment hozzá Fülöphöz, aki egy életen át társa volt, egészen a herceg tavaly áprilisi haláláig. Fülöp is rendkívüli kort ért meg, csak néhány hónapon múlt, hogy nem köszönthette századik születésnapját. Amint a Guardian is felidézi, a hagyománynak, miszerint egy neves idősebb politikus meglátogatja a királyi család újszülöttjét, 1948-ban, Károllyal ért véget. Erzsébet édesapja, VI. György ugyanis szükségtelennek érezte folytatni egy olyan hagyományt, amelyre nincs semmiféle jogi kötelezettség. György 1952-es halálakor aztán háromszázezren kísérték el őt utolsó útjára, több ezren már az éjszaka közepén is hosszú sorokban várták, hogy ott lehessenek a temetésen. Erzsébet, amikor értesült róla, hogy édesapja meghalt, ő pedig trónra léphet, épp Kenyában volt, ahonnan azonnal hazaindult. Évekkel később úgy emlékezett, nem volt meg a kellő tanulóideje, tüdőrákban elhunyt édesapja pedig nagyon korán távozott. És valóban, ötvenhat éves volt csupán, míg felesége, az anyakirálynő 102 éves koráig, 2002-ig élt. A Guardian megemlékezik arról is, hogy a The New York Times György halálát és Erzsébet trónra lépését rendkívül kiemelten kezelte címlapján, míg tizenkét évvel később az egykori elnök, Herbert Hoover halálhíre csupán két hasábot kapott.

II. Erzsébet beiktatásán rajta kívül mindössze egy nő volt jelen, a koronázást pedig jóval később, 1953. június 2-án tartották. Utóbbin részt vett Viktória királynő unokája, az 1872-es születésű, Schleswig-Holstein-i Mária Lujza, aki előzőleg már három koronázáson ott volt. Winston Churchill miniszterelnök elsőre szkeptikus volt azt illetően, valóban közvetítsék-e élőben az eseményt. Úgy vélte ugyanis, nem lenne illő, ha az egész ceremónia, tehát annak nemcsak szekuláris része úgy lenne közvetítve, mint valamiféle színházi előadás. Végül mégis közvetítették, miközben akkor csak 2,5 millió háztartásban volt tévékészülék. Az ismerősök egymás nappalijában gyűltek össze, míg 12 millióan rádión hallgatták a beiktatást.

Kóla és ánizscukor

Később hasonló emlékezetes családi események váltak az ezüstjubileum köszöntésekor is 1977-ben. A Guardian másik cikkében ma már ötvenes éveikben járók idézik fel akkori emlékeiket. Az 53 éves nottinghami zenész, Benjamin Martin például kifejtette, ők túlzottan nem rajongtak a királyi családért, de azért részt vettek az ünnepségeken. Mostohaapja pedig jó ötletnek tartotta, hogy a fiú Drakula grófnak öltözzön az alkalomra. Más felnőttek már kevésbé lelkesedtek, és úgy vélték, nem igazán passzol a jelmez az esemény szellemiségéhez. A Guardian kolumnistája, James Hislop pedig azt írta, számára az ezüstjubileumról mindig is az ánizscukor és az akkoriban népszerű kólaital íze fog beugrani. Emlékszik, ahogy az iskolában egy délelőtt sorba állították őket, és mindannyian kaptak egy-egy jubileumi érmét, rajtuk a lovon ülő királynővel. Ez arra van, mondták nekik akkor, hogy mindig emlékezzenek erre a napra.

Skóciában egyébként többen tiltakoztak az ellen, hogy a királynő második legyen Erzsébetként, miután I. Erzsébet nem uralkodott felettük. Így amikor a levelesládákon megjelent az E II R felirat, sokan eltávolították arról a kettes számot, mások szurokkal vagy kalapáccsal rongálták meg ezeket, és innentől inkább a skót koronával díszítették a ládákat. A koronázás idején a brit birodalomnak még hetven tengerentúli területe volt, és háborút vívtak az egyiptomi és kenyai függetlenségi mozgalmak ellen. Alig húsz év alatt, 1945 és 1965 között a brit gyarmat alatt élők száma hétszázmillióról ötmillióra csökkent.

Erzsébet életének persze a legapróbb incidensei is érdekesek voltak a rá következő évtizedekben. Például az, amikor egy 1954-es alkalommal a királynő egy pár teniszcipőt és ütőt vágott Fülöphöz, miközben kiabált a szállásukból menekülő herceggel. A történetet később felhasználták a rendkívül népszerű sorozatban, A Koronában is. Természetesen az szintén nagy visszhangot váltott ki, ahogy később a királynő viseltetett fia felesége, a világszerte körülrajongott Diana hercegné iránt. Diana halála után a királynő népszerűsége történelmi mélyponton volt, az emberek jó része szerint érzéketlenül viseltetett a wales-i hercegnével szemben, és a halálát sem kellő megrendültséggel fogadta. Egy felmérés szerint ekkoriban az emberek csupán 38 százaléka számított arra, hogy a monarchiának igazán van még jövője.

Harry és Vilmos, Diana és Kamilla

A királynő 1969 óta minden karácsonykor megszólította a nemzetét, leszámítva 1969-et, amikor a Royal Family című dokumentumfilmet vetítették inkább. A Guardian szerint a britek kétharmada élőben követte a műsort, de azt soha nem ismételték meg teljes egészében, és csak tavaly tűnt fel egy rövid időre a YouTube-on. A koronavírus-járvány idején is téma lett, hogy a királynő miként kommentálja a válságot, a videóüzenetét pedig, amelyben arról beszélt, hogy „újra fogunk találkozni”, 24 millióan követték. Fülöp herceg temetését pedig 13,6 millióan, miközben az eseményen Erzsébet – a koronavírusügyi korlátozások miatt – a rokonoktól távol foglalt helyet. A Guardian szerint a temetés egy korszak végének kezdetét jelezte.

A korszak végét jelentik olyan nagy nyilvánosságot kapó történések is, mint Harry herceg eltávolodása a királyi családtól. (Izgalmas az is, hogy a herceg nevét a hazai sajtóban eddig nem magyarították, szemben a királyi család más tagjaival. Például Vilmos bátyjával, esetleg annak feleségével, Katalin hercegnével. De Diana például nem honosodott meg Diánaként – ha egyes helyeken így is említik –, szemben második feleségével, Kamillával.)

A hattyúk őre

Harry elsőre bizonytalan is volt azt illetően, ott lesz-e a platinajubileumon, de később Meghan Markle-vel úgy döntöttek, részt vesznek azon. A platinajubileum egy kétéves, járványügyi korlátozásokkal terhelt időszakot követ, amelyet már ismét rendkívüli körülmények között tartanak, az ország minden pontjáról sereglenek oda emberek. A rendkívüli eseménynek pedig meg is adják a módját, egy aranyozott hintó fut majd végig vasárnap a Westminsteri apátságtól a Buckingham-palotáig. A négytonnás, kétszázötven éves hintó a BBC szerint a monarchia rég letűnt dicsfényét idézi fel, s egy olyan időszakot, amikor még valóban több kontinensen és a tengereken uralkodtak. A királynő ezen a hintón jutott el az esküvőjére és a koronázásra is, ahogy később számos más eseményre, az ezüst- és aranyjubileumokra. (Utóbbi 2002-ben, a gyémántjubileum 2012-ben volt.) Ezúttal viszont a jármű üres lesz, a királynőt pedig nemigen lehet majd látni. Az ezüstjubileum alkalmából még harminchat megyébe, illetve a korona kilenc országába látogatott el. Most a Buckingham-palota erkélyéről köszönti majd a jubileumot ünneplő tíz- és százezreket, illetve az azt közvetítésen követő milliókat. A legtöbbeket vasárnapra várják, de már csütörtökön is rengetegen vannak a fővárosban, légiparádé és lovas felvonulás várja az érkezőket. Cikkünkben exkluzív fotókat láthatnak a helyszínről. Az országos munkaszüneti nap hétfőn lett volna, ezt csütörtökre helyezték át, valamint a pénteket is rendkívüli munkaszüneti nappá nyilvánították. Az első nagy rendezvény az előre hozott hivatalos születésnap, a Trooping the Colour nevű katonai parádé, ezen 1500 katona és 400 fős katonazenekar vesz részt. Károly azt is vállalta, hogy a jubileum alkalmából szerepeljen az EastEnders című, 1985 óta képernyőn lévő sorozatban.

A királynőt rendkívül megviselte Fülöp tavalyi halála, sokan aggódtak is akkor Erzsébet egészségéért, ami százhoz közelítve már nem a régi. Mindenesetre hamarosan remélhetőleg is csatlakozhat azon kortársaihoz, akik megérték ezt az életkort. II. Erzsébet uralkodása alatt háromszázezer születésnapi köszöntést küldött a századik életévüket betöltött polgároknak.

A briteknek jelenleg tizennégy tengerentúli területük van, 270 ezren élnek a korona fennhatósága alatt. Egy idei YouGov-felmérés szerint a monarchia támogatottsága 62 százalékos, míg ez az arány tíz évvel korábban 73 százalék volt.

És igen, még a végére legyen itt, amire a Guardian is kitér: valóban a királynő birtokolja a Temze összes jelöletlen bütykös hattyúját. Még egy hattyúőre is van!